Az összes uniós tagállamban, a szomszédos Ukrajnában, de még az Oroszországgal erősen szimpatizáló Szerbiában is szinte azonnal reagáltak Alekszej Navalnij halálhírére vezető politikusok. Magyarországon kormánypárti reakcióból egy volt csak: Németh Zsolté, foglalta össze a Telex.
Vlagyimir Putyin orosz elnök leghangosabb kritikusa február 16-án halt meg Oroszország egyik legszigorúbban őrzött börtönében, az északi sarkkör közelében. Kétnapnyi teljes hallgatás után, február 18-án érkezett az egyetlen kormánypárti reakció, méghozzá Németh Zsolt részéről. Ő a parlament külügyi bizottságának elnökeként röviden megjegyezte Facebook-oldalán, hogy
„Navalnij halála korunk botránya!”
A Telex küldött nekik kérdéseket, de eddig se a kormányfő Orbán Viktor, se Szijjártó Péter külügyminiszter nem reagált Navalnij halálhírére. Az ideiglenes köztársasági elnök, Kövér László se mondott a hírről semmit.
Pedig még az Oroszországgal jó viszonyt ápoló Szerbia elnöke is megszólalt az üggyel kapcsolatban. Aleksandar Vučić azt mondta, ő „nem nyomozó”, ezért nem akar részletekbe menően nyilatkozni Navalnij halálának körülményeiről. Vučić szerint az eset után valószínűleg nagyobb lesz a nyomás Szerbián, hogy más európai országokhoz hasonlóan vezessen be Oroszország ellen szankciókat.
Magyar vezető politikusokkal ellentétben viszont még a Putyin-barát Vučić is tudott annyit mondani, hogy „tragikus, amikor egy ilyen fiatal ember elveszti az életét”.
Az Oroszországgal háborúban álló Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij szerint a napnál is világosabb, hogy gyakorlatilag Putyin ölte meg Navalnijt. Zelenszkij pont a bebörtönzött orosz ellenzéki politikus halálának napján, február 16-án kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá Olaf Scholz német kancellárral. Közös sajtótájékoztatójukon az ukrán elnök így fogalmazott a hírről:
„Nyilvánvaló, hogy Putyin ölte meg.”
Zelenszkij azt is elmondta, hogy Putyint csupán a pozíciója megtartása érdekli, az nem, hogy emiatt kik halnak meg.
Olaf Scholz német kancellár a sajtótájékoztatón Navalnij halálhírét először is úgy kommentálta, hogy az „nagy valószínűséggel igaz”. Hozzátette, hogy:
„Ez valami egészen elszomorító. Találkoztam Navalnijjal itt Berlinben, amikor Németországban próbált felépülni a mérgezéses támadásából. Arról is beszéltem vele, mekkora bátorság kell ahhoz, hogy visszamenjen az országába. Valószínűleg ezért a bátorságért az életével fizetett.”
Ahogy az a 444 cikkéből kiderül, egyedül a magyar kormány tagjaiból nem váltott ki reakciót az orosz ellenzéki politikus és aktivista halálhíre az Európai Unió tagállamai közül. 26 uniós ország külügyminisztere, államfője vagy kormányfője reagált.
Alexander Van der Bellen, Ausztria szövetségi elnöke például X-oldalán Zelenszkijhez hasonlóan Putyin felelősségét emelte ki az eset kapcsán:
„Sokkoltak a hírek Alekszej Navalnij haláláról. Vlagyimir Putyin és gyilkos rezsimje felelős ezért. Együttérzek Alekszej Navalnij rokonaival és azokkal, akik ezután is bátran küzdenek a szabadságért, demokráciáért és az emberi jogokért Oroszországban.”
Klaus Johannis, Románia elnöke szintén az X-en fejezte ki részvétét Navalnij családtagjainak és barátainak, ugyanakkor sürgette Oroszországot, hogy indítson átlátható és alapos nyomozást az ügyben.
Az ügy megfelelő kivizsgálásának fontosságára Robert Fico szlovák elnök is felhívta a figyelmet, szerinte az mindig felvet kétségeket, ha „börtönben hal meg egy politikus vagy politikai fogvatartott”.
A horvát külügyminisztérium is úgy reagált, hogy az orosz ellenzéki aktivista halálainak körülményeit muszáj tisztázni. Navalnijjal kapcsolatban azt írták,
„egész életét a szabadságért és demokráciáért vívott fáradhatatlan küzdelemnek szentelte”.
Szlovénia külügyminiszterét is sokkolták a hírek, ő is azon körülmények vizsgálatára hívta fel a figyelmet, amik Navalnij halálához vezethettek. „A szabadságért és demokráciáért vívott harca örökké élni fog”, mondta Tanja Fajon egy X-posztjában.
