Egyre inkább fenyegeti a szegénység Szerbiában az időseket, erre utal a Köztársasági Statisztikai Intézet felmérése.
A Senkit se hagyjunk ki a fejlődésből című publikációból kiderül, hogy míg a gyerekek és a középkorúak esetében csökkent a szegénységtől való fenyegetettség foka, addig az idősebb korosztályt most jobban fenyegeti, mint korábban.
Azok az idősek, akik elmúlt 65 évesek 2022 óta nagyobb veszélyben vannak, hiszen 14 százalékuknak a mediánbér 50 százalékát sem éri el a havi járandóságuk.
Goran Radosavljević, a Közgazdasági Egyetem professzora szerint ez annak a jele, hogy a nyugdíjak reális értéke nagy mértékben csökkent a fizetésekhez és az inflációhoz viszonyítva.
„A szegénységtől való fenyegetettség azt jelenti, hogy az érintett személy nem szegény, de csupán egy határ választja el attól, hogy az legyen. Ez a határ pedig folyamatosan változik. Az, hogy a fenyegetettség most magasabb, vagyis több embert érint azt jelenti, hogy megdrágult minden, a bevétel viszont reálisan nem változott. Más szavakkal, lassabban nő az életszínvonal, mint ahogyan az árak változnak”, magyarázta a Danasnak a professzor.
Szerinte az sem jó, hogy az átlagnyugdíj az átlagfizetés 50 százalékát sem éri el, mert akkor a nyugdíjasaink szegények.
„2022-ben a nyugdíjak lassabban emelkedtek, az átlagbér viszont nagyobb tempóban emelkedett, ami az életszínvonal emelkedésével járt, a nyugdíjasok viszont elszegényedtek”, mondta.
A professzor viszont hozzátette, a nyugdíjasokat mégsem fenyegeti olyan mértékben a szegénység, mint a gyermekeket és középkorú lakosságot, hiszen a nyugdíjak az utóbbi időben rendszeresen érkeznek, számítani lehet a bevételre. Több alkalommal egyszeri segélyben is részesültek.
Jovan Tamburić, a hadsereg nyugdíjasai szakszervezetének elnöke a Danasnak azt mondta, hogy az idősek körében 150-200 ezer embernek semmilyen bevétele nincs, vagyis nem jogosult a nyugdíjra. Szavai szerint 2012 óta a nyugdíjak reális értéke 27 százalékkal csökkent. A legalacsonyabb nyugdíj 25.000 dinár körül alakul a magánvállalkozók és 17.000 dinár a mezőgazdasággal foglalkozók esetében. Egy ember minimális bevétele, ahhoz, hogy a szegénység határán éljen, el kell, hogy érje a 28.000 dinárt. Sokan viszont a minimális, 25.000 dináros nyugdíjból élnek ketten. A szakszervezet képviselője szerint a nyugdíjrendszer alapos reformja nélkül nincs remény arra, hogy a nyugdíjasok életszínvonala javuljon.
