Negyed századdal ezelőtt, 1999. március 24-én kezdődött meg a NATO Jugoszlávia elleni bombázása, „az a beavatkozás, amelyet senki sem akart”, olvasható Franciaország, Olaszország, Németország, Norvégia, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia belgrádi nagykövetségének közös közleményében, amelyet a brit nagykövetség tett közzé Facebook-oldalán.
A közlemény kiemeli: a szövetségesek hadműveletének célja az volt, hogy rákényszerítse Slobodan Miloševićet, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság akkori elnökét: hagyjon fel a koszovói civil lakosság zaklatásával, illetve, hogy megfékezze a humanitárius katasztrófát, valamint lehetővé tegye a menekültek és a kitelepítettek hazatérését, a humanitárius szervezeteknek pedig azt, hogy Koszovóban is végezhessék tevékenységüket.
A kommüniké szerint a hadművelet azt követően indult meg, hogy a nemzetközi közösség kimerített minden politikai és diplomáciai eszközt Milošević meggyőzésére, hogy tárgyalásokkal vessen véget a koszovói válságnak.
„A szövetségesek hadművelete nem Szerbia lakossága ellen irányult és mélyen sajnáljuk az elvesztett emberi életeket Koszovóban és Szerbiában. Ma emlékezünk, részvétünket fejezzük ki az elvesztett ártatlan életek miatt, de egyúttal gondolkodunk Szerbiával és Koszovóval való közös jövőnkről is a népek európai családjában” – olvasható a közleményben.
A nagykövetségek támogatják a Koszovó és Szerbia közötti nézeteltérések rendezését, ezeket a vitákat az európai biztonság sürgető kérdésének tartják, s hozzáteszik: a megoldást az Ohridi Egyezmény teljeskörű alkalmazása jelentené, amely szavatolná a békét és stabilitást Szerbia és Koszovó lakossága számára egyaránt.
„Szerbia Katonasága egyre szorosabb együttműködést valósít meg a NATO-val és európai szövetségeseivel, részt vesz a közös védelmi és biztonsági politika misszióiban. A partnerség a módja annak, hogy közösen építsük a stabil és békés jövőt, amelyet nemzeteink megérdemelnek” – olvasható a közleményben.
