2023-ban Luxemburg polgárai rendelkeztek a legnagyobb vásárlóerővel az EU-ban. Szerbia az uniós vásárlóerő átlag 46 százalékán áll – számolt be a Danas.
Az Eurostat adatai alapján a luxemburgiak vásárlóereje 140 százalékkal magasabb az uniós átlagnál, őket az írek követik 112 százalékkal. Az Eurostat megjegyzi, hogy mindkét ország némileg speciális eset, mivel az egy főre jutó GDP mutató nem biztos, hogy teljesen pontosan ábrázolja az országok gazdasági erejét, lévén, hogy Luxemburgban és Írországban is nagyszámú külföldi állampolgár dolgozik, így bár hozzájárulnak a GDP-hez, de nem vesznek részt annak az elosztásában, ami növeli az egy főre jutó GDP-t.
Átlag feletti vásárlóerővel rendelkeznek továbbá Hollandia, Dánia, Ausztria, Belgium, Svédország és Németország polgárai, míg Franciaország pontosan az EU-s átlag szintjén helyezkedik el.
Ami a lista másik végét illeti, a bolgárok vásárlóereje a legalacsonyabb, 36 százalékkal az uniós átlag alatt. A listán alulról felfelé haladva Görögország, Lettország, Szlovákia, Horvátország és Magyarország következnek, amelyek 24 százalékkal maradnak el az átlagtól.
Bár Szerbiára és az EU-n kívüli országokra vonatkozóan az Eurostat nem közölt adatokat, 2022-ben Szerbia az átlag 44 százalékán volt.
A Tradingeconomics portál GDP adatokra alapuló becslései szerint Szerbia 2023-ban megközelítette az EU átlagos vásárlóerejét, ugyanis a polgárok vásárlóereje az uniós átlag 44 százalékáról 46 százalékra növekedett. 2012 óta a szerb állampolgárok vásárlóereje mindössze hat százalékponttal, 40-ről 46 százalékra növekedett az uniós átlaghoz képest.
A térség országai közül egyedül Bosznia-Hercegovina és Albánia, a nyugat-balkán két legszegényebb országa közelítette meg lassabban az uniós színvonalat.
Románia az elmúlt tíz évben jelentősen fejlődött, míg 2012-ben az uniós átlag 57 százalékán állt a vásárlóerőt illetően, addig tavaly elérte az átlag 78 százalékát, és a lakosság vásárlóerejét tekintve megelőzte Horvátországot, ahol ez a szám jelenleg 76 százalék.
Az elmúlt 11 évben a görögök az átlag 71 százalékáról 67 százalékra estek vissza, míg az EU legszegényebb tagállamának tekintett Bulgária a 2012-es uniós átlag 47 százalékáról a jelenlegi átlag 64 százalékára emelkedett.
