Szerbiában csökken az uniós csatlakozás támogatottsága. A polgárok több mint egyharmada gondolja úgy, hogy az ország külpolitikájának inkább Oroszország felé kell orientálódnia – derült ki a Nemzetközi Republikánus Intézet (IRI) új, nyugat-balkáni országokban készült felméréséből.
Csupán minden tizedik állampolgár gondolja úgy, hogy a szerb külpolitikának teljes mértékben EU- és Nyugat-pártinak kell lennie. A legtöbb válaszadó ellenzi a NATO-val való bármiféle együttműködést, és leginkább a Nyugatot okolják az ukrajnai háborúért, miközben mindössze hat százalék gondolja úgy, hogy Oroszország a felelős a vérontásért.
Ha most tartanák az EU-csatlakozásról szóló népszavazást, Szerbiát kívéve minden nyugat-balkáni ország polgárainak többsége a csatlakozásra szavazna. Az EU-tagság szerbiai támogatottsága jelenleg 40 százalékos, ugyanez az arány 2022-ben 44 százalék volt.
A többi balkáni ország szívesen csatlakozna
Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában a polgárok 68 százaléka szavazna a tagságra, Montenegróban 79 százalék, Koszovóban 89 százalék, Albániában pedig 92 százalék.
„Ez a széleskörű támogatottság azt mutatja, hogy a régió lakossága hisz abban, hogy a további EU-integráció segíthet a fenntartható jólét elérésében” – mondta Paul McCarthy, az IRI igazgatója.
A szerbiai állampolgárok többsége (54 százalék) nem gondolja komolyan, hogy az EU tagságot ajánlana fel a nyugat-balkáni országoknak, míg a koszovói (62 százalék) és montenegrói (59 százalék) polgárok többsége elhiszi ezt a szándékot.
A felmérés szerint Szerbiában a válaszadók fele teljesen vagy részben indokoltnak tartja Oroszország Ukrajna elleni invázióját, míg a többi nyugat-balkáni országban ennek ellenkezőjét gondolja a többség. A szerbiai megkérdezettek mindössze hat százaléka gondolja úgy, hogy a háborúért leginkább Oroszország a felelős, 43 százalékuk a Nyugatot, 10 százalékuk Ukrajnát, 36 százalékuk pedig minden felet egyformán hibáztat.
„A szerbiai válaszok aggasztóak. Ha a béke és a biztonság hosszú távú cél a Balkánon, Szerbia számára jobb megoldás, ha elutasítja az orosz ajánlatokat, és erősebb kapcsolatokat épít ki a Nyugattal” – mondta McCarthy.
Arra a kérdésre, hogy mi legyen országa külpolitikai irányvonala, a szerbiai válaszadók 31 százaléka azt mondta, hogy a középutat választanák, 27 százalékuk az oroszokhoz közelítene a nyugati kapcsolatok fenntartása mellett, 14 százalékuk pedig arra voksol, hogy Szerbia nyugatbarát politikát folytasson az orosz kapcsolatok megőrzésével. A teljesen orosz külpolitikát 12, míg a teljesen nyugati külpolitikát 10 százalék támogatja. Az EU iránti közelítést támogatók aránya a szomszédos országokban ezzel szemben 31-től 82 százalékig változik.
Szerbia NATO tagságát 3 százalék támogatta, míg Koszovóban 88 százalékos lenne a csatlakozás támogatottsága.
A február 2. és március 5. között végzett felmérésben több mint hétezren vettek részt.
