Csaknem 460 ezren végeznek fizetetlen házimunkát Szerbiában, közülük minden nyolcadik férfi (73.485). A női háztartásbeliek száma 2011-hez képest negyedével csökkent (528.932-ről 385.859-re), a férfiaké több mint 3000-rel emelkedett – derül ki a legutóbbi népszámlálási adatokból.
A legtöbb kizárólag házimunkával foglalkozó férfi 60 és 64 év közötti (11 886), a nők közül ebben a kategóriában a legtöbben az 55 és 59 év közötti korosztályból vannak (55 666).
A legtöbb férfi háztartásbeli Belgrádban van (csaknem 9500), majd Novi Pazar (3000), Újvidék (2200), Bujanovac (2200) és Leskovac következik (2071). Ebben a kategóriában több mint ezer férfit vettek nyilvántartásba többek között Szabadkán és Zomborban is. A legtöbb női háztartásbeli is a fővárosban van (53 802), a második Újvidék (12 514), a harmadik Novi Pazar (11 568).
Az Összehasonlító Jogi Intézet munkatársa, Mario Rejanović a Nova ekonomija portálnak elmondta: a fizetetlen házimunka körébe a háztartás vezetése, a gyermekekről való gondoskodás, az idős és magatehetetlen személyekkel való törődés, a nem értékesítési céllal fenntartott gazdaság vezetése tartozik.
„Bizonyos feladatokat inkább a nők, másokat inkább a férfiak végeznek el, de ez illeszkedik a nemi sztereotípiákhoz. Vannak azonban olyan háztartások, amelyeket egyedülálló szülők vezetnek, és az adatok szerint ezekben több a nő, azaz minden munka az édesanyára hárul” – mondja Reljanović. Szerint Szerbiában azok, akik csak fizetetlen munkát végeznek, semmilyen jogot nem gyakorolhatnak, pedig a nemi egyenjogúságról szóló törvény szerint járna nekik is egészségügyi biztosítás. Ahhoz, hogy ez a gyakorlatban is megvalósulhasson, más törvényeket és szabályzatokat is módosítani kell.
„Vannak olyan országok, ahol általános egészségügyi biztosítás van, amire mindenki jogosult. Máshol létezik szociális nyugdíj, illetve általános öregségi nyugdíj, amire minden olyan polgár jogosult, aki meghalad egy bizonyos életkort. Van, ahol ez 65, máshol 70 év. Ez az összeg általában nem elég az élethez, de az alapvető élelmiszerekre futja belőle. Szerbiában is van hasonló pénzügyi támogatás, de ehhez legalább 15 munkaév szükséges. „Van egy harmadik gyakorlat is: egyes országokban mindenkinek, aki nem rendelkezik jövedelemmel, adnak rendszeres támogatást, ami szintén nem elég mindenre. Sok ország, közöttük az EU államai is bevezettek olyan intézkedéseket, amelyek segítik ezt a kategóriát, ezek között az intézkedések között van apai, illetve szülői távollét, ami lehetővé teszi azt, hogy a gyermek hétéves koráig indoklás nélkül meghatározott ideig távol maradhasson a szülő a munkahelyéről, valamint hozzájárulnak az óvodai költségekhez és az idősek ápolásának a költségeihez – ezekkel szeretnék elérni azt, hogy a háztartásbeliek is megjelenjenek a munkaerőpiacon” – mondja Rejanović.
Ha a nőket piacon áron megfizetnék az otthon végzett munkáért, akkor havonta mintegy 72 ezer dinárt kereshetnének – derült ki az újvidéki Női Vállalkozói Akadémia kutatásából.
Milica Marinković, az A11 Szociális és Gazdasági Jogokért Kezdeményezés programmenedzsere szerint Szerbiában e téren ugyan jobb a helyzet, mint 40 éve, de még mindig egyenlőtlenség van a fizetetlen házimunkák elosztásában.
„A nők részvétele ezekben háromszor nagyobb, mint a férfiaké. Ezek közé a feladatok közé tartozik nem csak a bevásárlás és a takarítás, hanem a családról való gondoskodás, a háztartás vezetése, az érzelmi munka, az idősekről való gondoskodás, segítség a gyerekeknek a házi feladatok elkészítésében, a gyerekek hordása edzésre, orvoshoz stb.“ – mondja. Szerinte Szerbia jó úton halad, hogy ezt a területet rendezze, de ez a feladat nem hárulhat egyetlen minisztériumra, hiszen az előírásokat össze kell hangolni.
