A néphagyomány meglehetősen nagy becsben tartotta a Pálfordulót (január 25.). A fordulat szó Pál apostol megtérésének napjához kötődik. A „fordulatot” maga a történet is indokolja, de a mezőgazdaságban azt is jelentette ez a nap, hogy ilyenkor fordul az idő: ez a tél közepe, azaz jobb időt, javuló napokat, heteket hoz Pál.
Mivel Pál apostolt Néró császár alatt lefejezték, ezért szerencsétlen sorsa miatt a naphoz halállal kapcsolatos hiedelmeket társítottak. Valahogyan a sors megfordulását, fordulatát is várták ettől a naptól. Pogácsát készítettek az egész családnak, mégpedig úgy, hogy minden családtag tésztájába tettek egy libatollat, így sütötték ki a pogácsákat. Akinek a tolla megpörkölődött sütés közben, arra betegség várt az évben, akinek megégett a tolla, az akár halálra is számíthatott.
Az időjárásban Pálfordulókor a köd volt a legrosszabb előjel: gyógyíthatatlan betegséget jelzett, nemcsak az emberre, hanem a jószágokra is. A szeles időről azt gondolták, háborúskodást hoz. A tiszta idő volt a legkedvezőbb, bő termést jelzett, de hosszan tartó hideget is. Ha valaki Pálhoz imádkozott, bő termést és esőt volt szokás kérni tőle.
A háztartásban azt vették számba, hogy a télire eltett élelmiszer készletnek megvan-e még a fele. Ha igen, akkor már biztosak lehettek, hogy a család ki fog telelni és az állatok sem fognak éhezni.
Szeged környékén a libákat próbálták jobb belátásra bírni: azt tartották, ha ezen a napon megpiszkálják a liba fenekét, az sok tojást fog eredményezni.
Vajdaság címere: Szent Pál mint Bácska védszentje (Kép: Wikipédia)
A medvéket gyertyaszentelőig békén szokás hagyni, de Délvidéken, különösen Topolyán, ez a nap volt a megfigyelés napja: ha szép idő volt, a maci előbújt és lehetett sejteni, hogy még negyven napig hideg lesz. Hogy manapság honnan szednek medvét Topolyán, azt nem tudni. Mindenesetre megmarad az a „megfigyelés”, hogy ezen a napon a medve megfordul a barlangjában.
Bács vármegyének I. Lipót adományozott címeres pecsétet 1699-ben (a karlócai béke nyomán), amely Szent Pál apostolt ábrázolta, aki a mai napig megjelenik Vajdaság címerében mint a tartományt alkotó három földrajzi egység egyikének, Bácskának a szimbóluma. Érdekes, hogy Szent Pál a magyarországi Bács-Kiskun megye címerében is feltűnik mint Bácska jelképe.
