A szerbiai lakosok mindössze 16,5 százalékának van meg az összes foga, nagyjából 700 ezer főnek pedig egyáltalán nincs foga, a rendszer pedig arra kényszeríti az állampolgárokat, hogy magánrendelőket látogassanak, közölte a Dr. Milan Jovanović Batut Közegészségügyi Intézet adataira reagálva Dr. Draško Karađinović.
Jelenleg csak a 18 év alatti gyermekek, diákok, terhes nők és a 65 év felettiek valamint a szociálisan hátrányos helyzetűek részesülhetnek ingyenes fogorvosi kezelésben.
Felmerül az a kérdés, hogy ez terelhette-e a pácienseket a magánszektorba, és hogy mindegyik képes-e fizetni a magánpraxison történő ellátást – tette fel a kérdést Draško Karađinović, az Orvosok a Korrupció Ellen civil szervezet fogorvosa.
– A rendszer arra kényszeríti a polgárokat, hogy gyakran olyan fogorvoshoz menjenek, aki délelőtt még állami intézetben rendel, délután pedig magánklinikán. Probléma ez, hogy a rendszer lehetővé teszi az állami szektorban dolgozó orvosok számára, hogy magánrendelésben is dolgozzanak. Így, ha kevés szolgáltatást nyújtanak a nap egyik részében az állami intézetben, úgy a délutáni magánrendelés zsúfoltabb lehet – mondta Karađinović, kiemelve, hogy ezen kívül a Batut kutatásai kimutatják azt is, hogy a fogak egészsége jelentősen romlott.
Rengetegbe kerül az államnak a fogorvos, ráadásul évente nagyjából 20 protézist tudnak finanszírozni.A magánrendelőket a polgárok nagyobb része használja, és saját zsebből fizeti ki, annak ellenére, hogy nagyon drága. Draško Karađinović szerint Európában a fogorvosok kevesebb mint öt százaléka dolgozik közszférában, többen magánklinikát üzemeltetnek.
Tavaly év végén Danica Grujičić volt egészségügyi miniszter bejelentette, hogy az egészségügyi kártyával rendelkező állampolgárok ingyenes fogászati szolgáltatásokat vehetnek majd igénybe az egészségügyi központokban, ide tartozna a foghúzás, javítás, fogkő tisztítás, azonban erről több információt azóta sem közöltek. Karađinović most azt javasolja Zlatibor Lončar új egészségügyi miniszternek, hogy konzultáljon Dr. Vuk Kadićtyal, a Montenegrói Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójával a fogászat reformjával kapcsolatos változtatások napirendjéről és módjáról.
Egészen a közelmúltig a két országban ugyanaz volt a fogászati szolgáltatás modellje, most azonban Montenegróban átvették a fogorvosi szolgáltatás modelljét fejlettebb országokból. Jelenleg ott most nincs állami fogászat, hanem a magánklinika köthet szerződést az Egészségbiztosítási alappal – magyarázta a Danas interjúalanya.
Egy ilyen reformlépéshez Lončar miniszternek fel kell számolnia a fogászatban meglévő korrupt kapcsolatokat, és ezáltal lehetővé kell tennie a polgárok széles körének jobb hozzáférését a fogorvosi szolgáltatásokhoz – mutatott rá Karađinović. Az ország szájhigiénés állapotáról kommentálva azt mondja, annak, hogy ez ilyen rossz, több oka is lehet.
Az állami orvos és fogorvos legalizált többletmagánmunkája tipikus példája a minden reformot megakadályozó legalizált összeférhetetlenségnek. Hatalmas probléma a lakosok fogvesztése, és az, hogy az állam nem ad lehetőséget a protézis készíttetésre a biztosításon belül, pedig a fogatlanság súlyos, és hosszú távon károsítja az egészséget – mondta ez a fogorvos.
Aleksa Marković, a belgrádi Fogorvostudományi Kar dékánja a közelmúltban azt mondta a médiának, hogy Szerbiának szüksége van az állami fogászat visszaállítására.
