A Fidesz patronázsrendszerébe hibátlanul betagozódott kisebbségi magyar politikai elit követi patrónusát európai kalandozásában, amelynek sikertelensége a határon túlra menő kormányzati támogatások csökkenését is eredményezte. Az Orbán-hívő erdélyi magyarság közben az EU leginkább EU-szkeptikus társadalmává vált; csak 16 százalékuk gondolja úgy, hogy Putyin felelős a háború kirobbantásáért, írja a Szabad Európa.
„Mi az európai parlamenti kampányt a saját választási kampányunkként kezeljük, hiszen létkérdés a vajdasági magyar közösség szempontjából, hogy a Fidesz–KDNP-nek minél több mandátuma legyen az Európai Parlamentben” – mondta a vajdasági VMSZ vezetését nemrég apjától megöröklő Pásztor Bálint a Hír TV-nek.
A Szabad Európa cikke szerint sorra vallanak hűséget a kisebbségi magyar pártok vezetői a Fidesznek a júniusi EP-választások előtt. A szerbiai és ukrajnai magyarok levélszavazataikkal erősíthetik is a külhoni magyar eliteket és szervezeteket Budapest-központú patronázsrendszerbe vonó magyar kormánypártot, a romániai és szlovákiai magyar képviseletek saját jogú EP-képviseletben bíznak.
A trumpista internacionálé áprilisi budapesti seregszemléjén, a CPAC Hungaryn panelbeszélgetést vezető Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az etnikai kisebbségek számára az erős nemzetállamok, a szuverenitás és egy konzervatív többség hosszú távon a biztonságot jelentik, mert „csak a konzervatív értékekhez ragaszkodók érthetik meg a hagyományok fontosságát a kisebbségek számára”. Erős nemzetállamon az erős magyart és nem az erős románt érthette a száz éve változó intenzitású többségi nemzetállami hegemónia alatt élő kisebbségi magyarság egyik vezetője.
A szlovákiai Magyar Szövetség EP-listájának vezetője, Berényi József az EU-csatlakozást ünnepelve az uniót és Ukrajnát nevezte felelősnek a háborúért (mert Ukrajna nem teljesítette az oroszokkal az 2014-es ukrajnai annexió után kötött minszki szerződés[ek]ben foglaltakat). Más baja is van a trianoni határokat eltüntető EU-val: „Nagyon erőszakosan próbálja átültetni a tagországokban a genderideológiát az Európai Unió, ami nem segít, de a nemzetiségi témákat levette a napirendről, ezekkel egyáltalán nem akar foglalkozni” – állította. A Magyar Szövetség kampányszlogenje: Józan ésszel, ne fegyverrel.
A témalista minden kisebbségi politikusnál pontról pontra a Fideszé: le kell csapolni a brüsszeli mocsarat; azonnali békét; a Nyugat hibáztatása az orosz agresszió miatt; az EU „mélyzöld” és bevándorlás-, gender-, LMBTQ-politikájának elítélése. És persze: csak a Fidesz.
A magyarországi európai parlamenti választások eredményessége érdekében minden tőlünk telhetőt megteszünk” – mondta a VMSZ elnöke, Pásztor Bálint.
A Szabad Európa megkérdezte a Fidesszel való összekapcsolódást levezénylő VMSZ-vezetés egykori ellenzékének prominensét, Józsa László szabadkai ügyvédet, hogy van-e hír olyan megállapodásról a két ország között, mint 2022-ben volt.
– Erről hallani ugyan nem lehet, de van akkora tétje a dolognak, hogy nem fogják elengedni ezt a lehetőséget, amit egyszer már nagy titkolózva megpróbáltak – mondta. Akkor azokat a szavazási levélcsomagokat, amelyeket a Magyar Posta átadott a Szerb Postának kézbesítésre, a Szerb Posta egy szerződés alapján kiadta egy, a VMSZ által ellenőrzött civil szervezetnek. Ez megkereste a címzetteket, és nemcsak kézbesítette, hanem a kitöltött szavazólapot vissza is vette visszaküldeni. – Hogy ezen két mozzanat között mi történt, volt-e szuggerálás, vagy nem, azt mindenki döntse el. Elég nehezen tudom elképzelni, hogy ekkora energiabedobás csak úgy, hiába történt volna, valószínűleg a tétnek megfelelő intézkedés is kísérte ezeket a kézbesítéseket” – tette hozzá.
Szerinte a vajdasági szavazási hajlandóság egyelőre gyönge, az emberek tájékozatlanok, ami változhat, amikor jönnek a kampányhirdetések, és a sajtó beszámol a szavazási lehetőségekről.
„Meg vagyok győződve arról, hogy lesz egy fizikai segítő tevékenység, amire volt példa az előző választások alkalmával. Ez lesz igazán hatékony, és ez tud olyan káprázatos eredményeket produkálni, amely választói részvételi arány tekintetében felülmúl minden nyugati demokráciát” – utalt arra, hogy a ’19-es EP-választáson hetvenezren regisztráltak Vajdaságból, és Pásztor István akkori VMSZ-elnök szerint ötvenezren szavaztak is közülük, ami nagyon komoly arány.
A széles körű támogatási rendszer és a magyar állampolgársághoz való könnyített hozzájutás „az isteni kategóriába emelte azt, akinek ez a nevéhez fűződik – írta körül Orbánt. – Nehezen tudom elképzelni, hogy bármiféle reálisan működő magyar politikai erő másfajta megközelítésben sikerre tudna menni a magyar választópolgárok között.”
Józsa László szerint a VMSZ mai vezetése teljes mértékben szinkronizálja a nyilatkozatait a Fidesszel, „pedig a határon túli kisebbségi magyar pártoknak nem az a dolguk, hogy ideológiailag osztódjanak jobboldalra és baloldalra, hanem az, hogy képviseljék a saját közösségüket”.
A cikk teljes terjedelmében ITT olvasható.
Pártelnökök a Magyar CPAC-n 2024. április 26-án, Budapesten. Balról: Kelemen Hunor (RMDSZ), Pásztor Bálint (VMSZ), Forró Krisztián (Magyar Szövetség), Brenzovics László (KMKSZ) (Fotó: Máthé Zoltán/MTI)
