Május 20-án ünnepeljük a méhek világnapját. Igen későn, csak 2018-ban kaptak világnapot ezek az apró jószágok, amelyek nélkül nem létezne napi étkezésünk egyharmada.

Szlovén javaslatra került az ENSZ elé a világnap ötlete és már akkor is el voltunk késve. Évek óta tartó pusztulás jellemzi a méheket, betegségek, szennyezett környezet, megváltozott időjárási viszonyok, rájuk nézve veszélyes vegyszerek miatt jelentősen lecsökkent az állomány minden kontinensen. A méhek pusztulása nem regionális probléma és nem is átmeneti állapot.

Azért Szlovénia nyújtotta be a javaslatot, mert ott született éppen 290 évvel ezelőtt Anton Janša, a modern méhészet első nagy alakja. Janša a Habsburg udvar bécsi egyetemén tanított méhészetet és halála után Mária Terézia rendeletet alkotott, hogy Janša két tankönyve is kötelező legyen a szakképzésben.

Kutatások szerint a méhek már a dinoszauruszok előtt is léteztek. A méhészet szinte egyidős az emberiséggel. Az ember nagyon hamar rákapott a méhészeti termékekre, a mézsört előszeretettel kortyolgatták őseink és ókori egyiptomi sírokban is találtak már mézet. Antiszeptikus hatása miatt gyógyszerként is régóta használatos.

A növényvilág 80 százaléka függ a rovarok beporzó tevékenységétől. Az ember számára alapvető élelmiszerek harmada csak úgy állítódhat elő, ha a rovarok előbb elvégzik a szükséges munkát. Az állattenyésztés is nagyban függ a beporzóktól, hiszen a takarmányokat is meg kell termelni.

Japán, Németország és az Egyesült Államok is kísérletezik már mesterséges méhecskék kifejlesztésével. Ha az emberiség arra lesz kényszerülve, hogy mű méheket használjon, az a termelési költségeket fogja tovább növelni, drágábbak lesznek az alapvető élelmiszerek.

Egyértelműen pótolhatatlanok lennének a méhek a méztermelés és ahhoz kapcsolódó termékek szempontjából. A méz mellett a méhpempőt, propoliszt, méhviaszt, méhmérget is használjuk számtalan területen; a gyógyszergyártás, kozmetikai ipar, bútorgyártás, még a hangszergyártás sem tudna meglenni ezek nélkül az alapanyagok nélkül.

A méh az egyetlen olyan rovar, amely emberi fogyasztára közvetlenül alkalmas élelmiszert állít elő. A méhészeti termékek minden olyan tápanyagot tartalmaznak, amelyek az emberi szervezet számára szükségesek.

Érdemes megjegyezni, hogy a mézet csak 40 Celsius-fokosnál hidegebb ételbe vagy italba keverhetjük bele, különben minden hatóanyaga tönkremegy.

A legnagyobb mézfogyasztó ország évek óta a Közép-afrikai Köztársaság. A legutóbbi adatok szerint a görögök követik őket, de a litvánok és a horvátok is nagy mézfogyasztók. Szlovénia nagyon sokáig a harmadik helyen állt, ma már „csak” a tizedik. Szerbia az utóbbi időben nagyon rákapott a mézre, 1,82 kg is elfogy egy évben személyenként. A magyarok jellemzően a sor végénél tanyáznak, mindössze 0,07 kg mézet nyalogatnak el évente.

A legnagyobb termelők: Kína, Törökország, Irán, Argentína. Ukrajna a háború előtt még az ötödik legnagyobb méztermelő volt.

A méhek rendkívül okos kis jószágok. Röptüket pontosan megtervezik. Emlékeznek, merre jártak korábban és azt is felismerik, számukra melyik pollen az értékesebb, és azt gyűjtik be először. Remek matematikusok, tudnak távolságot számolni és azzal is tisztában vannak, hogy a Föld gömbölyű. Észlelik az ibolyántúli sugárzást és a polarizált fényt is, utóbbi segítségével borús időben is meg tudják határozni a Nap helyzetét, így tájékozódnak. Nem születnek tudással, meg kell tanulniuk a idősebbektől, hogyan kell „gyűjtögetni”.

A méhek kiemelkedően jó szaglással rendelkeznek, a kutyákat is többszörösen lepipálják ezen a téren.

A horvátok a 2000-es évek közepétől dolgoznak azon, hogyan lehet ezt a tehetséget életmentésre felhasználni olyan módon, hogy kiképezik a méheket aknakeresőnek. A háború után visszamaradt gyalogsági aknákban általában trinitrotoluol (TNT) van és ennek kiszagolására kiválóan be lehet idomítani a méheket.

Az aknakereső kutyák áldozatul eshetnek saját munkájuknak, hiszen a földön dolgoznak és bármilyen jól vannak kiképezve, akaratlanul is működésbe hozhatják a taposóaknákat. A méhecskék ezzel szemben „bombabiztosak”.

A méhek minden szempontból csak előnyünkre léteznek a Földön, jobban megérdemelnék védelmünket és odafigyelésünket.

Mézgyűjtés közben (Fotó: Shutterstock)