Az elmúlt heti világsajtó a választásoktól visszhangzott: Az indiai parlamenti választások Modi miniszterelnök a vártnál kisebb, 38 százalékos többséggel ünnepelte harmadik győzelmét, ami először történt meg Mahatma Gandhi óta. Szenzációnak számít, hogy a Mexikóváros korábbi polgármestereként ismert Claudia Sheinbaum kétharmados többséggel az ország új elnöke lett. Dél-Afrikában a 30 éve egyedül kormányzó ANC [African National Congress,  Afrikai Nemzeti Kongresszus] most veszítette el először abszolút többségét. Iránban a nemrégi helikopterbaleset miatt tartanak hamarosan elnökválasztást, amelyen több mint 50 politikus indul, legtöbbjük a Gyámtanács jelöltje. Kitartó érdeklődés követi a gázai tűzszünet létrehozására irányuló erőfeszítéseket, de a New York-i esküdtszék Donald Trump volt amerikai elnök elleni ítéletét is. – Átlapoztuk a világsajtót Dublintól Ramallahig és Londontól Újdelhiig.

Választások Dél-Afrikában

A madridi El País közép-baloldali napilap is foglalkozik Dél-Afrikával.

„Az Afrikai Nemzeti Kongresszus abszolút dominanciájának ideje lejárt. A párt sokáig Nelson Mandela mítoszából és az apartheid felett aratott győzelemből élt. De végül a választók belefáradtak a végtelen vitákba és korrupciós botrányokba. A lakosság egyharmadának nincs munkája, a fiatalok körében a munkanélküliség eléri az 50 százalékot, és húszpercenként történik egy gyilkosság. Ezek az újonnan megválasztott fokvárosi parlament igazi kihívásai.”

A fokvárosi Cape Times független napilap véleménye:

„Az, hogy az ANC nem tudta megvédeni abszolút többségét, azt mutatja, hogy a sokat dicsért újjáépítési projekt kudarcot vallott. Egy koalíciós kormány lehetősége a dél-afrikaiak számára mindenekelőtt reményt jelent. A történelem során először fordul elő, hogy az országot egyetlen párt sem irányíthatja egyedül. Micsoda nagyszerű lehetőség ez!”

Választások Indiában

A barcelonai La Vanguardia spanyol-katalán közép-liberális, monarchista napilap az indiai választásokról ír.

„Modi miniszterelnök hindu nacionalista BJP-je [Bharatiya Janata Party, azaz Indiai Néppárt] harmadszor is nyert, de nem sikerült megszereznie az abszolút többséget, miközben az ellenzék megerősödött. Modinak a gazdaságban kell keresnie a kudarc okát. India a világ legnépesebb országa és az ötödik legnagyobb gazdasága. India számos ágazatban vezető szerepet tölt be, mint például a technológiában és a gyógyszeriparban, azonban a több tízmillió munkahely létrehozására vonatkozó ígéret nem teljesült. Modi pozíciója most meggyengült a parlamentben és egy új valósággal kell szembenéznie – vagyis azzal, hogy nem kapott egy újabb kitöltetlen csekket az indiai választóktól.”

Az eredmény egyt lecke Modi számára, kommentálja a londoni The Times konzervatív napilap a BJP gyenge eredményét.

„Modi nem ismerte fel, mit várnak el a választók a kormánytól. A Kongresszus Párttal ellentétben, amely Indiát mindig is világi államként próbálta feltüntetni, Modi a hindu nacionalizmust helyezte a politika középpontjába. […] A gazdaság lelkesen támogatta Modi politikáját, […] és a jómódú indiaiak profitáltak ebből, de egy 1,4 milliárd lakosú országban csak 110 millióan dolgoznak a formális gazdaságban. A lakosság fele 25 év alatti, és az elszegényedett fiatalok serege a kilátástalanságtól szenved. […] A választási eredmény tanulság Modi számára. A muszlimok zaklatása és a gazdagok további gazdagodása nem elég jó politika. India szegény rétegei anyagi javulást szeretnének látni életükben. Modinak ezt az elvárást most teljesítenie kell.”

Választások Mexikóban

Mexikó új elnököt választott. A mexikóvárosi La Crónica de Hoy, a PRI-hez [Partido Revolucionario Institucional, azaz Intézményes Forradalmi Párt] közel álló szociál-demokrata napilap így ír Claudia Sheinbaum győzelméről:

„Leendő elnökünk mögött a lakosság egyértelmű többsége áll. Politikai közelsége elődjéhez, López Obradorhoz nemhogy ártott volna, hanem megadta Sheinbaumnak a szükséges politikai platformot. A nőgyűlölő erők megpróbálták figyelmen kívül hagyni Sheinbaum tehetségét és eredményeit, de ez csak tovább erősítette a kormányzási képességgel rendelkező nőről kialakult pozitív képet. Mindez hozzájárult az ellenzék katasztrofális eredményéhez, amelynek nem volt stratégiája, és több korrupciós botrányba keveredett.”

Claudia Sheinbaum fölényes győzelmet aratott, írja a budapesti Népszava is.

„Vasárnap Mexikó történetének legnagyobb választási napját tartották, tekintettel arra, hogy az elnök mellett a képviselőház és a szenátus tagjaira, valamint a regionális és önkormányzati képviselőkre is szavaztak. Az MTI összefoglalója szerint összesen több mint 20 ezer tisztség sorsa dőlt el a szavazáson. Mindemellett a 31 mexikói tagállamban és a fővárosi szövetségi kerületben a kormányzói tisztségről is voksoltak.

A mexikói választási bizottság (INE) bejelentése szerint az első eredmények alapján Sheinbaum a szavazatok 58-60 százalékát szerezte meg a vasárnapi választásokon, ezzel több mint 30 százalékponttal vezet a fő riválisának számító Xóchitl Gálvez előtt.

Sheinbaum pártja, a Morena már az első exit pollok közlése után bejelentette a választási győzelmet, Gálvez azonban akkor arra kérte híveit, várják meg a hivatalos eredményt.

Claudia Sheinbaum október 1-jén váltja támogatóját, Andrés Manuel López Obradort az államfői székben.”

Elnökválasztás Iránban

Sok jelölt indul az iráni elnökválasztáson, de sokan közülük valójában nem azok, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung polgári-konzervatív napilap.

„Ebrahim Raiszi volt elnök május 18-i helikopter-balesetben bekövetkezett halála új választásokat tett szükségessé. Hétfőn lejárt a jelöltek regisztrációs határideje. Több mint 50 politikus jelentette be jelöltségét, köztük egy nő is. Közülük azonban csak néhány kerül majd valójában a szavazólapra. A Gyámtanács jövő keddig minden indoklás nélkül ki fogja gyomlálni a számukra elfogadhatatlan személyeket. A Gyámtanács a Legfelsőbb Vezető kiterjesztett karja. A tanácstagok felét közvetlenül ő nevezi ki. A másik felét az Országgyűlés választja meg az igazságszolgáltatás vezetőjének javaslatára, akit viszont szintén a Legfelsőbb Vezető nevez ki.

Mahmúd Ahmadinezsád ismét indulni akar az iráni elnöki posztért. A volt elnököt a Gyámtanács 2017-ben és 2021-ben kizárta a választásokból. Semmi sem utal arra, hogy a Nyugaton leginkább holokauszttagadóként ismert férfi indulhat a június 28-i elnökválasztáson. Ha azonban megengednék neki, jó esélye lenne a győzelemre.

Ahmadinezsádot a szegényebb irániak körében a nép emberének tekintik, és olyan jelöltet látnak benne, aki tiltakozik az intézmények ellen. 2005-től 2013-ig tartó hivatali ideje alatt megosztotta az országot. Aztán kiesett Ali Hámenei legfelsőbb vezető kegyéből. A 2017-es választások előtt Hámenei »azt tanácsolta«, hogy »saját és az ország érdekében ne induljon újra«. Azóta Ahmadinezsád kritikusként tünteti fel magát. Újbóli próbálkozása ezért feldühíti a vezetést. A Forradalmi Gárdához közel álló Tasnim hírügynökség kommentárja szerint ezzel akarta lejáratni a Gyámtanács hitelét és távol tartani a szavazókat az urnáktól.”

Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök is indul az elnökválasztáson, írja a párizsi Le Monde liberális-szocialista napilap.

„Mahmúd Ahmadinezsád volt populista és ultrakonzervatív elnök június 2-án, vasárnap regisztrálta jelöltségét a június 28-ra tervezett előrehozott iráni elnökválasztásra – jelentette az állami média. Az elnökválasztást eredetileg 2025-re tervezték, de június végén tartják Ebrahim Raïszi ultrakonzervatív elnök temetését, aki május 19-én halt meg helikopterbalesetben.

A 67 éves Ahmadinezsád 2005 és 2013 között két egymást követő ciklusban töltötte be az elnöki posztot, amelyet Izrael ellen irányuló lázító megjegyzések és a Nyugattal szembeni, különösen Irán nukleáris programjával kapcsolatos nagy feszültségek jellemeztek. Ahmadinezsádot ezért  2021-ben és 2017-ben máris kizárták az elnökválasztási versenyből.”

A közel-keleti helyzet továbbra is feszült

Joe Biden amerikai elnök közzétette a gázai tűzszünet megvalósításának három szakaszból álló tervét. Az isztambuli ​​Cumhuriyet, a Republikánus Néppárthoz közel álló közép-baloldali napilap szkeptikusan tekint a kezdeményezésre.

„Biden amerikai elnök »izraeli javaslatnak« minősítette a tervet. Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatalának közleményében azonban »Biden javaslatának« nevezték. A Hamász első reakcióként üdvözölte a tervet. Érdekes, hogy Biden kezdeményezése hasonlít a Hamász által három hónappal korábban előterjesztett tűzszüneti tervhez. Biden azonban annak idején a terv ellen foglalt állást. Ha akkor elfogadták volna, több ezer életet lehetett volna megmenteni.”

A ramallahi Al Ayyam, a ciszjordániai kormányhoz közel álló palesztin napilap amerikai belpolitikai indítékokat sejt Biden javaslata mögött.

„Biden választási kampánya talán visszanyerheti néhány muszlim és sok egyetemista szavazatát. A palesztinok számára most az a fontos, hogy okos választ találjanak Biden javaslatára. Ez lehet az első lehetőség a palesztinok nemzeti jogainak tartós érvényesítésére.”

A New York-i esküdtszék bűnösnek találta Trumpot

A Neue Zürcher Zeitung am Sonntag liberális napilap vasárnapi számában megjelent cikk szerint „Az ítélet történelmi jelentőségű, hiszen mindeddig az Egyesült Államok egyetlen korábbi elnökét sem ítélték el bűncselekmény miatt. A tényeket azonban más perspektívába kell helyezni: ebben az ellentmondásos perben egy hamis elszámolásról volt szó, ugyanis Trump egy pornószínésznőnek, akivel állítólag szexuális viszonya volt, hallgatási díjként jelentős pénzösszeget fizetett. Itt tehát nem arról van szó, hogy Trump emberek ezreit buzdította a Kapitólium megrohamozására, és arról sincs szó, hogy a 2020-as választások után azt követelte a georgiai választási hatóságoktól, hogy «találjanak« neki még néhány ezer szavazatot. Az, hogy minden szem a New York-i perre irányult, elsősorban azzal magyarázható, hogy ez volt az egyetlen olyan per Trump ellen, amelyre a választások előtt sor kerülhetett. A többi, nagyobb jelentőségű bírósági tárgyalásra azonban minden bizonnyal csak a választások után kerül sor. Ez az igazi tragédia. Ez a bűnügyi ítélet azonban mindenekelőtt egy dolgot jelent: elmélyíti a szakadást az országban. Ezt a bírósági ügyet a lehető leggyorsabban el kell felejteni.”

Jobb lenne, ha  a többi esettel kapcsolatban született volna meg az ítélet, írja az amszterdami de Volkskrant közép-baloldali napilap, amely a Trump ellen emelt további vádakkal foglalkozik.

„A New York-i esküdtszék ítélete mindenekelőtt annak a jele, hogy az Egyesült Államok jogállamisága még mindig működik, legalábbis részben. Azonban jobb lett volna, ha a bíróság a Trump ellen felhozott további bűncselekmények valamelyikével foglalkozott volna. Mert ezek az ügyek Trump elnökségét érintik. Titkos állami dokumentumok illegális kezelése. A választási eredmények illegális befolyásolása. Erőszakos felkelésre való uszítás. Mindez a demokrácia lényegét sérti. Trump csapata azonban ezeket az eljárásokat sikeresen késlelteti politikai szövetségesei és az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága segédletével. Az alaposan előkészített ügyészségi munka egyedül New Yorkban akadályozta meg egy ilyen forgatókönyv lejátszódását. A következmények azonban az elítéltre nézve kezelhetők, hiszen nem valószínű, hogy Trumpot börtönbe zárják. Elképzelhető, hogy megússza egy pénzbüntetéssel, felfüggesztett büntetéssel vagy házi őrizettel.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)