Helyhatósági választásokat tartottak Szerbiában a hétvégén. Szabálytalanságok, szavazatvásárlás, incidensek, telefonbarlang, párhuzamos és kettőzött választási listák jellemezték a voksolást a nagyobb településeken, a kisebb községekről pedig nem is nagyon tudni, hogyan zajlott a választás helyben. Ilyen körülmények között indult több helyen több ellenzéki csoportosulás, Vajdaságban sehol sem sikerült nyerniük. Nišben viszont, úgy tűnik, igen, és Čačakon is nagyon szorosak az eredmények. Ott a helyiek nagyon boldogok, azt mondják, minden változás délről indult, többek között így volt 1996-ban is, ami végül megdöntötte Milošević hatalmát. Időbe telt, időbe telik majd ez is.
VMSZ-es mérleg: négy év, négy község, hétezer elveszített szavazat
A vajdasági szavazók mintegy fele – volt, ahol 40, volt, ahol csaknem 60 százaléka – járult az urnák elé, vagyis az itt élők ötven százalékát megint egyáltalán nem érdekelte, hogy helyi hatalmat választottunk, úgy érezte neki ehhez semmi köze. Az alacsony részvételi arány pedig most is a Szerb Haladó Pártnak felelt meg.
Míg korábban a VMSZ folyamatosan történelmi győzelemről kommunikált, akármilyenek voltak is az egzakt számok, most az ujjongás elmaradt. A Vajdasági Magyar Szövetség – ahogyan Pásztor Bálint, a párt elnöke fogalmazott – talpon maradt. A talpon maradás pedig azt jelenti, hogy Szabadkán a következő négy évben a korábbihoz képest hárommal lesz kevesebb képviselője a VMSZ-nek, és néggyel több a Szerb Haladó Pártnak. Kevesebb képviselője lesz Óbecsén, Adán, Kishegyesen, sőt még Magyarkanizsán is, habár utóbbiban a VMSZ kapta a legtöbb szavazatot. Topolyán őrizte csak meg a mandátumok számait a magyar párt, Zentán pedig eggyel növelte, pedig ott kevesebb szavazatot kaptak, mint az előző választások idején.
Szabadka elveszett, húsz éve nyert itt utoljára helyhatósági választásokat a VMSZ, és valószínű, hogy soha többet nem fog. A Szerb Haladó Pártnak abszolút többsége van, vagyis megtehetné – persze nem fogja, akármennyire is elmérgesedettek a viszonyok helyben –, hogy a VMSZ nélkül alakítson hatalmat.
Megtarthatja-e vajon a VMSZ a képviselő-testületi elnöki posztot, és mi lesz ennek az ára? Többek között ez most a legnagyobb kérdés az észak-bácskai városban, ahol Pásztor Bálint intenzív kampányt folytatott, mégsem tudott jó eredményt elérni. Szabadkán több mint négyezerrel kapott kevesebb szavazatot a VMSZ, mint 2020-ban. Lehet ez az elvándorlás eredménye, de lehet annak a kirekesztő és belterjes politikának is, amit a párt az elmúlt években folytatott. Hiába költött több ezer eurót a párt a közösségi oldalakon hirdetésekre, és hívta meg a lakájmédiát tudósítani az eseményeire, amit saját embereinek szervezett, az utca emberével nem állt le beszélgetni ezúttal sem. Egyetlen nyitott lakossági fórumot nem szervezett, ahová a vajdasági ember elmehetett volna, és elmondhatta volna, mi bántja. Pedig a talpon maradáshoz, úgy tűnik, egyre kevésbé lesz elég, ha egymást megtapsolják a különböző rendezvényeken. Ahhoz valódi, őszinte nyitás és tenni akarás kellene. A közösségért.
Az új összetételű szabadkai képviselő-testület elnöke már nem Pásztor Bálint lesz
