A vizsgálatok és gyógyszerek participációjából származó bevételek nem nyilvánosak, az egészségügyi intézmények általában nem teszik közzé, hogy mire költik azt, így a betegek nem tudják, mire is megy el a pénzük.
Csak tavaly a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap (RFZO) adatai szerint 11,16 milliárd dinárt, átlagosan havi 930 millió dinár folyt be a biztosítottaktól az egészségügyi intézmények és a gyógyszertárak participációjából – írja a Danas.
„Az önrész (participáció) legnagyobb része, 10,36 milliárd dinár (92,83 százalék) a gyógyszertári vényre kiadott gyógyszerekre vonatkozik. A fennmaradó 800 milliárd dinárt (7,17 százalék) más egészségügyi intézményekben (egészségügyi központok, kórházak, klinikák) fizették be.
Arra a kérdésre, hogy ezt a pénzt leggyakrabban mire használják fel, a biztosító alap azt mondja, hogy gyógyszervásárlásra fordítják, az egészségügyi intézmények pedig rezsire, számítástechnikai szolgáltatásra, különböző javításokra.
Amint azonban Danas írja, az egészségügyi intézmények igazgatói nem szívesen beszélnek a pénzről.
Dr. Milika Ašanin, a Szerbiai Egyetemi Klinikai Központ igazgatója a Danas kérdésére, hogy az ország legnagyobb egészségügyi intézménye mennyit kap évente önrészből, azt mondta, hogy „most nem tudja megmondani”.
Dr. Snežana Rakić nőgyógyászati és szülészeti szakorvos, a GAK Narodni Front korábbi igazgatója elmondta Danasnak, hogy az önrészből befolyt összeg, amíg ő volt az intézmény élén, magának az egészségügyi intézménynek az alapjába került. Hozzátette, ez ma már másként van. A központi számlára érkezik a pénz, ahonnan kérvényezni kell, ha valamire szüksége van az intézménynek.
Az egészségügyi intézmény egyébként köteles számlát adni a befizetett participáció összege után, ami minden alkalommal 50 dinár hozzájárulást jelent, ha a választott orvoshoz, szakorvoshoz, fogorvoshoz, vagy laboratóriumi ellenőrzésre, gyógytornára megyünk.