Az Európai Unióhoz akkreditált nagykövetek péntek reggel elfogadták az Oroszországgal szembeni 14. szankciós csomagot, amelyet a magyar kormány is támogatott. A legfontosabb intézkedés, hogy az EU megtiltja az LNG továbbértékesítését. Ahogy a korábbiaknak, ennek a csomagnak is az a célja, hogy csökkentse Oroszország bevételeit, amelyből a háborút tudja finanszírozni. A hírt a belga soros elnökség jelentette be az X-en.
Ez a csomag új célzott intézkedéseket biztosít, és a kiskapuk megszüntetésével maximálja a meglévő szankciók hatásait
– írja a elnökség. Ennek a csomagnak a legfontosabb eleme, hogy szankciókat vezet be az Oroszországból származó cseppfolyósított földgázra (LNG), amelyből több tagállam is komoly mennyiséget vásárolt azóta, hogy az oroszok megtámadták Ukrajnát. A mostani tiltás nem teljes körű, ugyanis csak azokra a szállítmányokra vonatkozik, amelyeket európai vállalatok tovább akarnak értékesíteni harmadik országoknak.
A 14. csomag körül hosszas alkudozás folyt, miután – különböző okokból – a magyar és a német kormány késleltette az intézkedések elfogadását, péntekre azonban teljes körű lett az egyetértés. Pedig május 27-én Szijjártó Péter még kijelentette, hogy Magyarország nem támogatja ezt a csomagot, mert
ellentétes Magyarország érdekeivel, mert veszélybe sodorja az energiabiztonságot.
Az Energiával és Tiszta Levegővel Foglalkozó Kutatóközpont (CREA) jelentése szerint az EU-s országok tavaly 8,3 milliárd eurót fizettek 20 milliárd köbméter orosz LNG-ért, ami a teljes gázfogyasztás 5 százaléka. De ebből körülbelül 1,6 milliárd köbmétert használtak az EU-ban, vagyis a maradék részt érintik a szankciók. Egy másik adat: tavaly a G7-országok tengeri szállítmányozása bonyolította Oroszország LNG-exportjának 93 százalékát, a szállítás értéke 15,5 milliárd euró volt.
Ez Oroszországnak is érzékeny veszteség, mert három, még nem működő oroszországi LNG-beruházás jövőbeni termelését is érinti, az innen származó LNG-nek ezzel a döntéssel elveszett a piaca, emlékeztet a HVG.