Nyolc éves, hét százalékos kamatú kötvényeket bocsátott ki az állam az EXPO 2027 projekt és a Nemzeti Stadion építésének első részének finanszírozására, mintegy 150 milliárd dinár, azaz csaknem 1,3 milliárd euró értékben. A Költségvetési Tanács most megjelent elemzése szerint a kötvények kamatának kifizetése mintegy 700 millió euróba kerül az adófizetőknek, ami óriási kiadás – írja a Nova Ekonomija.
A Költségvetési Tanács jelzi, hogy ez a költség még nem végleges, mert a projekt befejezése újabb hitelfelvételt igényel, ami további kamatköltséggel jár. Felhívják a figyelmet arra, hogy a projekt finanszírozási feltételei között a kereskedelmi bankoktól felvett hitelek is szerepelnek, amelyek kevésbé kedvezőek.
„Az új beruházási projektek hitelfelvételi feltételeinek romlása komoly költségvetési vonzattal jár” – állapította meg a Költségvetési Tanács.
Szerbia három szakaszban vett fel pénzt a nagyberuházási projektek finanszírozására.
Az első szakaszban az intézményi hitelezőkre (EIB, EBRD, IBRD) támaszkodott az állam. E hitelek felvételekor bár szigorú feltételeknek kellett megfelelni, a kamatok és egyéb feltételek igen kedvezőek voltak.
A második szakaszban kétoldalú hitelezőkkel egyezett meg az állam, ez gyorsabb és egyszerűbb folyamat volt, de a kamatok is valamivel magasabbak voltak.
A mostani, harmadik szakaszban azonban már nem tud kétoldalú megállapodásokkal hitelt felvenni az állam, ezért egyre gyakrabban vesz fel drága hiteleket a nyílt piacon.
Az állami beruházások gazdasági hatásait jelentősen befolyásolja azok jövőbeni felhasználása, Szerbiában pedig nem fordítanak kellő figyelmet a drága hitelekből megépült létesítmények hosszú távú jövedelmezőségére, illetve a jövőbeni fenntartás költségeire.
„Ebben a vonatkozásban egyes projektek, mint például a vakcinagyár vagy a helyi futballstadionok (Leskovac, Loznica, Zaječar) építése nagyon megkérdőjelezhető kihasználtsági szempontból. Különös figyelmet kell fordítani a kiépített infrastruktúra jövőbeni fenntartásának költségeire, melyre nem figyelnek eléggé a projektek tervezésekor” – állapította meg a Költségvetési Tanács, és egyúttal felhívták a figyelmet arra, hogy a beruházási projektek kiválasztásának szabályozási keretei az elmúlt években nagymértékben javultak, azonban problémát jelent, hogy a szabályozást a gyakorlatban gyakran megkerülik.
