A világsajtó figyelmét a héten az amerikai politikai fejlemények kötötték le a Donald Trump republikánus elnökjelölt ellen elkövetett merényletkísérlet nyomán. De mivel erről már részletesen beszámoltunk hét közi rendkívüli lapszemlénkben, most csak röviden térünk vissza a témára.

Szomorú érdekességként felsoroljuk azokat az amerikai elnököket, akik ellen merényletet követtek el. A listán D-vel jelöltük a demokrata pártiakat és R-rel a republikánus elnököket, illetve jelölteket. Kereszt jelzi az évszám előtt, ha halálos kimenetelű támadás történt:

  • Andrew Jackson, D (1835)
  • Abraham Lincoln, R (+1865)
  • James Garfield, R (+1881)
  • William McKinley, R (+1901)
  • Theodor Roosevelt, R (1912)
  • Franklin D. Roosevelt, D (1933) – megválasztása és beiktatása között
  • Harry S. Truman, D (1950)
  • John F. Kennedy, D (+1963)
  • George Wallace, D (1972) – elnökjelöltként
  • Richard Nixon, R (1974) – repülővel a Fehér Házba csapódva
  • Gerald Ford, R (1975) – kétszer egymás után
  • Ronald Reagan, R (1981)
  • Bill Clinton, D (1994) – kétszeri támadás a Fehér Ház ellen
  • George W. Bush, R (2005) – Georgiában (Grúzia)
  • Donald J. Trump, R (2024) – elnökjelöltként

Az első három meggyilkolt elnök republikánus volt, de érdemes megjegyezni, hogy a 19. század második felében az akkori Republikánus Párt (Lincoln pártja) képviselte a haladó értékeket, például a rabszolgaság megszüntetésének politikáját, és az akkori Demokrata Párt volt a konzervatív déliek rabszolgatartó pártja. A negyedik meggyilkolt elnök, John Kennedy demokrata párti volt, gyakorlatilag az előző három sorstársához hasonló progresszív politika kései folytatója.

A Republikánus Párt hivatalosan is Donald Trumpot jelölte az elnökségre, J.D. Vance ohiói szenátort pedig az alelnökségre. Orbán Viktor „békemisszióját” kudarcnak tartják a szövetségesek, aminek következtében az Európai Bizottság és több tagállam is le akarja minősíteni a Magyarország soros EU-tanácsi elnöksége alatti találkozók jelentőségét. Orbán Viktor szerint ez nem más, mint zsarolás von der Leyen részéről, akit Orbán ellenszavazata mellett is újraválasztottak az Európai Bizottság elnöki posztjára. – Átlapoztuk a világsajtót Oslótól Jeruzsálemig és Washingtontól Sanghajig.

Trump új lendületben

A bécsi Der Standard című szociális-liberális napilap így látja a Trump ellen elkövetett merényletkísérlet utáni helyzetet:

„Eljött az a pillanat, amikor Joe Bidennek nem egy energikus kampányban kellett játszania, hanem lehetővé vált számára, hogy szuverén államférfiként viselkedjen a Donald Trump elleni merénylet után – számolt be az amerikai elnök egyik ritka tévébeszédében a Fehér Házból. Most itt a legfőbb ideje lehűteni a túl heves politikai vitát az Egyesült Államokban. »Mindannyian felelősséggel tartozunk ezért« – üzente Biden a nemzet tagjainak. És hozzátette: »Nem vagyunk ellenségek.« Biden pontosan megtalálta a megfelelő szavakat olyan személyként, aki hitelesen törekedett az egységre és a megegyezésre. A Trump elleni merénylet utáni napokban a 81 éves elnök bírálóinak, akik mostanában egyre többen vannak, érdemes megállniuk.”

„Biden amerikai elnök a nemzet egyesítője” – írja a svájci Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap:

„A demokratáknak azonban még mindig új jelöltre van szükségük. Minél tovább vár a párt, annál inkább csökken az esély egy új jelöltre. Márpedig sokan Donald Trump ellen vannak, aki az ellene elkövetett gyilkossági kísérlet után az együttérzés hullámát lovagolja meg.”

„Joe Biden kampányának most már elkerülhetetlenül sebességet kell váltania” – írja a brüsszeli de Tijd című gazdasági és politikai napilap, majd így folytatja:

„Már nem olyan könnyű Donald Trumpot fasisztának nyilvánítani, aki meg akarja dönteni a demokráciát, mert Bident a radikális republikánusok azzal vádolják, hogy ebben az ügyben elhangzott retorikája okozta a Trump elleni támadást. Ezért egy kicsit el kell távolodnia a központi kampányüzenetétől. Eközben a kamerák Trumpra és a milwaukee-i republikánus konvencióra fókuszálnak. Ahogy majd a figyelem eltávolodik Trumpról, a közvélemény nyomása újra Bidenre nehezedik át, hogy mondjon le a jelöltségről, amivel a demokraták választási lendülete is gyengül. Az pedig aggasztó, hogy most még jobban megnőtt a jelöltváltás szükségessége.”

A sanghaji Jiefang Ribao című állami napilap így elemzi a témát:

„Trump és republikánusai most teljes mértékben kihasználhatják az ellene elkövetett, meghiúsult merényletet követő lendületet. Ezzel párhuzamosan az ultrakonzervatív választási programot is lejjebb engedik, nehogy túl sok szavazót idegenítsenek el azok közül, akik hozzájuk akarnak átlépni a másik pártból. Ukrajnát nem is említik, hogy ne tisztázzák a külpolitika jövőbeli irányát. Bár a lendület jelenleg egyértelműen Trumpé, van még néhány hónap a választásokig, mialatt váratlan dolgok is megtörténhetnek, és a demokraták ellentámadása ezért még várat magára.”

Trumpnak alelnökjelöltje

A londoni The Independent című liberális digitális napilap ezt írja Trump alelnökjelöltjéről:

„Vance rendkívül intelligens és valószínűleg nem lesz elégedett csupán a reprezentatív alelnöki feladatokkal. Ami egyelőre nincs napirenden – sem Trump, sem Vance esetében – az Trump új terve, hogy »összehozza az országot«. A volt elnök jelezte – nyilván az élete ellen tett kísérlet értékelésében –, hogy egyesíteni akarja a megosztott nemzetet. Kevesebb, mint egy nappal később pedig kiválasztotta a legpolarizálóbb, legellenszenvesebb és leginkább szélsőséges jelöltet, akit csak találhatott.”

A varsói Gazeta Wyborcza című, legnagyobb példányszámban megjelenő baloldali-liberális napilap ezt fejti ki:

„Donald Trump J. D. Vance-t jelölte amerikai alelnökjelöltnek a novemberi választásokra. Trump azonban ne feledje, hogy mielőtt Vance szenátor lett, keményen bírálta őt a 2016-os választási győzelme előtt és után is, többek között »idiótának« és »Amerika Hitlerének« nevezte Trumpot. Amikor azonban arra készült, hogy 2022-ben induljon a szenátori posztért, hirtelen megváltoztatta álláspontját a volt elnökkel szemben, és az egyik legkövetkezetesebb védelmezője lett. Vance-t az Ukrajnának nyújtott segélyek egyik legnagyobb ellenzőjének is tartják. »Amerika érdeke, hogy elfogadja azt a tényt, hogy Ukrajnának fel kell adnia területének egy részét az oroszoknak« – mondta decemberben.”

Az oslói Verdens Gang című független napilap ezt jegyzi meg erről:

„Biden amerikai elnök Trump klónjának nevezi Vance-t. Egyértelmű, hogy Trump olyan jelöltet választott, aki leginkább hasonlít rá, aki osztja a véleményét, és aki száz százalékig hűséges hozzá. De hiba Vance-t Trump fiatalabb példányára redukálni. Vance ideologikus, Trump pedig pragmatikusabb. Vance a fehér munkásosztályt is hitelesebben tudja megszólítani, mint Trump, hisz valaha ő is része volt. Trump valószínűleg reméli, hogy Vance segíthet neki a győzelemben Michigan, Pennsylvania és Wisconsin kritikus államokban. De pontosan ezekben az államokban kell Bidennek nyernie ahhoz, hogy újraválaszthassák.”

A Washington Post című közép-liberális fővárosi napilap így vélekedik:

„J.D. Vance elítéli a nagyvállalatok erejét és támogatja az agresszív fellépéseket a nagyvállalatok ellen és a nemzeti konzervativizmus vagy a poszt-liberalizmusnak nevezett mozgalom vezető szóvivője lett. Vance a közelmúltban azt is világossá tette, hogy alelnökként 2021. január 6-án nem hitelesítette volna a 2020-as választások eredményét, ahogy Mike Pence tette. Tovább megvédte Trump ígéretét, hogy »igazi különleges ügyészt« fog kinevezni a Biden elnök elleni vádemeléshez.”

„J.D. Vance szenátor kimondottan és erőteljesen támogatja Izraelt” – hangsúlyozza a Jerusalem Post című, 1932-ben alapított közép-jobboldali konzervatív napilap:

„Az ohiói republikánus szenátor a szilárd USA–Izrael kapcsolat elkötelezett híve és az antiszemitizmus határozott ellenfele Amerikában. Sem a republikánusokat, sem pedig a demokratákat nem támogatja ebben, tehát egyiküket sem, ez pedig jó hír Izrael és az amerikai zsidók számára, akiknél október 7-e óta riasztóan megnőtt az antiszemitizmus aggálya.”

Orbán alá akarja ásni a liberális Európát

Most pedig rátérünk egy másik fontos témára, Magyarország soros EU-tanácsi elnökségére. A prágai Hospodarske Noviny című konzervatív gazdasági napilap így fogalmaz erről a témáról:

„Orbán Viktor 14 éve van hatalmon. Ez idő alatt nem lehetett őt elszigetelni az EU-n belül. Ehelyett más nacionalisták és populisták ihletője lett, akikkel az Európai Parlament harmadik legnagyobb pártcsoportját alkotják majd. Az EU-nak vannak olyan eszközei, amelyek lehetővé tehetik, hogy elvegyék Magyarországtól a Tanács elnökségét, és korlátozzák Orbán befolyását. Ehhez a tagállamok többségének politikai akaratára lenne szükség. De úgy tűnik, mintha Orbán kobra módra hipnotizálná más országok vezető politikusait, hogy azok belülről ássák alá az EU-t és annak demokratikus és liberális értékeit. Ha az Európai Unió még öt hónapig hagyja magát becsapni és provokálni Orbán által, az nem sok jót ígér a jövője számára.”

A londoni The Times című konzervatív napilap így kommentálja Orbán Viktor  „békemisszióját”:

„Orbán Viktor, aki egykor antikommunista disszidens volt, most a Kreml nem éppen titkos alvóügynökeként működik az Európai Unióban. Magyarország nemrég vette át az EU Tanácsának soros elnöki tisztét, vagyis populista miniszterelnöke a szokásosnál nagyobb globális figyelemnek örvend a következő fél évben. Orbán úgy véli, hogy ez az átmeneti státus lehetővé teszi számára, hogy béketeremtőt játsszon a zaklatott világban. Autokrata partnerei, akiket nem igazán érdekel a közvetítés, és nem akarják, hogy hatalmukat megkérdőjelezzék, úgy tűnik, elégedettek azzal, hogy hasznos bajkeverőként kezelik őt. […] Brüsszelnek egyértelműbbé kell tennie, hogy Orbán álláspontja nem egyezik az EU álláspontjával, és ellentétes az ukrajnai helyzet igazságos megoldásával. Magyarország kormányfője a liberális Európa teljes koncepcióját akarja aláásni. És a baljóslatú szövetségese ebben a projektben Putyin.”

Hatvanhárom EP-képviselő kéri, hogy vonják meg Magyarország szavazati jogát Orbán Viktor „békemissziója” miatt, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:

„Magyarország szavazati jogának megvonását kezdeményezte hatvanhárom EP-képviselő, miután a magyar kormányfő az EU soros elnökeként, »békemissziója« keretében Oroszországba és Kínába utazott – írja a Politico.

A lap birtokába került levélben – melyet Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének és Roberta Metsolának, az Európai Parlament elnökének címeztek – a képviselők kiemelték, Orbán Viktor magyar államfő »máris jelentős károkat okozott azzal, hogy kihasználta és visszaélt az EU-tanácsi elnökség szerepével.«

»Több diplomáciai látogatást tett, nevezetesen a Putyinnal folytatott oroszországi és Hszi Csin-pinggel zajlott kínai megbeszélést, melyek során szándékosan hamisan mutatta be felhatalmazását« – írták az EP-képviselők, felszólítva az Európai Parlamentet, hogy megfelelően reagáljon a történtekre. Szerintük »ehhez valós intézkedésre van szükség, például Magyarország szavazati jogának a felfüggesztésére a Tanácsban, hiszen a gyakorlat azt mutatja, hogy a puszta szóbeli elítélésnek nincs hatása.«

[…] Az Európai Bizottság elnöke úgy döntött, a testület bojkottálni fogja a magyar EU elnökség által szervezett informális találkozókat, vagyis nem biztosokat, csak alacsonyabb rangú vezető tisztségviselőket küld a magyarországi tanácskozásokra.”

Ez a háborús szövetség bosszúja, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap Orbán Viktor reakciójáról az EU ellene indított eljárásról:

„A magyar kormány éles támadásokkal reagált arra az állítólagos brüsszeli felháborító állításra, hogy több uniós állam és az Európai Bizottság is le akarja minősíteni a budapesti EU-elnökség által szervezett ülések jelentőségét, és miniszteri szinten akarja bojkottálni azokat. Barna Pál Zsigmond parlamenti államtitkár egy baloldali és liberális »háborúpárti koalícióról« beszélt, amely Orbán Viktor miniszterelnök békepolitikáján akar bosszút állni. De a Bizottság azt sem tudja felismerni, hogy az európai lakosság békét akar a tárgyalásokon és a diplomáciai csatornák újranyitásán keresztül.

Hétfőn az EU-bizottság szóvivője bejelentette, hogy vezető európai tisztviselők nem vesznek részt a budapesti üléseken. Több tagállam szintén nem minisztereit, hanem alacsonyabb szintű tisztviselőit kívánja küldeni az ülésekre. Magyarország július 1-jétől az év végéig tölti be az Európai Tanács elnökségét, ami lényegében azt a feladatot jelenti, hogy a miniszterek és kormányfők Brüsszelen kívüli találkozóinak otthont adjon. Ez azonban nem foglalja magában az EU külügyi képviseletét.

[…] Orbán az útját követően levelet küldött Charles Michelnek, az EU Tanács elnökének és a kormányfőknek, amelyről több európai média is beszámolt kedden. Ebben szükségesnek nevezte, hogy az EU újra felvegye a közvetlen diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal, és »magas szintű« tárgyalásokat  folytasson Kínával a békekonferenciáról. Orbán Donald Trump amerikai elnökjelölttel való találkozójára utalva azt állította, hogy Trumpnak konkrét tervei vannak a békekezdeményezésre, de részleteket nem közölt.

Míg a tanácsi elnökségért felelős európai miniszter, Bóka János a bojkott bejelentésére békítő hangot ütött meg és biztosította az Uniót, hogy Magyarország őszinte együttműködésre törekszik, addig Barna európai államtitkár személyesen támadta meg Ursula von der Leyen bizottsági elnököt. Közölte: a magyar kormányfőn kívül nincs olyan európai politikus, akit »mindenhol szívesen látnak«, és »mindenkivel« tudna beszélni. Brüsszel most Magyarországot próbálja megzsarolni, »hogy a háborút támogatók oldalára álljon«. »Sajnálatos«, hogy a jelenlegi »Von der Leyen Bizottság« Európában a jólétet, a békét és a biztonságot saját pártpolitikai érdekeinek rendelte alá.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)