A 2018 és 2022 közötti időszakban a folyó költségvetési tartalékból összesen 85,1 milliárd dinárt költöttek el bizalmas állami kiadásokra. Az N1 híradása szerint ennek az összegnek alig több mint egyharmada a biztonsági szektorhoz, azaz a Védelmi Minisztériumhoz, a Belügyminisztériumhoz és a Biztonsági-Információs Ügynökséghez (BIA) kapcsolódott.
A Fiskális Tanács elemzése szerint a fennmaradó 65 százalék, azaz 55,1 milliárd dinár más felhasználókhoz került: a Pénzügyminisztériumhoz, a Gazdasági Minisztériumhoz, az Építésügyi Minisztériumhoz, a Kormány Légiközlekedési Szolgálatához, az Egyesített Szolgáltatások Igazgatóságához, a Kormány Főtitkárságához és másokhoz – beleértve még az Ifjúsági és Sportminisztériumot is.
A költségvetési tartalékból származó összes állami kiadás közel 40 százaléka titkosított volt a megadott időszakban.
A Fiskális Tanács elemzése szerint a költségvetési tartalék felhasználásával kapcsolatos fontos probléma a nem megfelelő átláthatóság. A Tanács két fő okot nevezett meg a transzparencia hiányára.
„Az első az, hogy a költségvetési tartalékot nagymértékben bizalmas állami kiadások finanszírozására használják, amelyekről az adófizetőknek nincs alapvető információjuk. 2018-tól 2022-ig összesen több mint 700 millió eurót soroltunk fel, amelyeket így osztottak szét, és az összeg valójában valamivel nagyobb is lehet. Természetesen világos, hogy az állam néhány kiadását, különösen a biztonsággal kapcsolatosakat, titokban kell tartania (a jogszabályi eljárásnak megfelelően). Azonban kérdéses, miért valósul ez meg ennyire a költségvetési tartalékon keresztül, ami egy nagyon specifikus közkiadási forma” – írja a Fiskális Tanács. A magyarázat szerint a költségvetési tartalék alapvetően úgy keletkezik, hogy a költségvetési felhasználók az év során nem tudják elköltöztetni az összes eredetileg kapott összeget.
„Felvethető az egyértelmű kérdés: vajon lehetséges-e, hogy Szerbia biztonsági szükségletei attól függjenek, hogy az év során elegendő hely szabadul-e fel a költségvetésben – amit a költségvetési tartalék alapvetően jelent” – kérdezi a Fiskális Tanács.
A Tanács szerint valószínűbb, hogy a bizalmas intézkedések alkalmazása ebben az esetben túl széles körben történik.
„A költségvetési tartalék nem átláthatóságának másik fontos oka az, hogy használatához sok esetben általános indoklásokat írnak, anélkül, hogy konkrét célokat neveznének meg. Ráadásul ezek az általános magyarázatok egyes esetekben nagyon megkérdőjelezhetők, vagyis nem felelnek meg az objektív tényeknek” – mutat rá a Fiskális Tanács.
A bizalmas intézkedések az összes felhasznált költségvetési tartalék közel 40 százalékát teszik ki, ami nagyon nagy arányt jelent.
2018-tól 2022-ig a Fiskális Tanács szerint összesen körülbelül 85 milliárd dinárt (720 millió eurót) osztottak szét a költségvetési tartalékból bizalmas intézkedések révén.
„Figyelembe véve, hogy az adott időszakban összesen 225 milliárd dinárt használtak fel a költségvetési tartalékból, ez azt jelenti, hogy az összes végrehajtott közkiadásnak körülbelül 38 százaléka titkosított volt, vagyis nem tudni, milyen célokra ment el” – hívja fel a figyelmet a Fiskális Tanács.
Ez az adat – hangsúlyozzák az elemzésben – váratlan.
„A bizalmas intézkedéseknek elsősorban specifikus, biztonságilag érzékeny kérdésekre kellene vonatkozniuk. Az ilyen érzékeny költségeknek nem szabadna ennyire bizonytalan és kiszámíthatatlan finanszírozási forrásokra támaszkodniuk, mint a folyó költségvetési tartalék” – figyelmeztet a Tanács.
