A Politikai Emancipációs Központ nevű szervezet legújabb számításai szerint a munkavállalók alapvető szociális és egzisztenciális szükségeinek fedezéséhez legalább 144.457 dinárra van szükség.
A központ sajtóközleménye szerint a „megélhetéshez szükséges fizetés” összegét a Clean Clothes Campaign (CCC) hálózat 2021-es adatai alapján számolták ki, megnövelve azokat a 2022-es 11,9 százalékos, illetve a 2023-as 12,5 százalékos infláció mértékével.
– Amennyiben külön számolnánk az élelmiszerek árának emelkedését, ami messze nagyobb arányú volt, mint az éves infláció, akkor ez az összeg még nagyobb lenne. 2023-ban az átlagfizetés 86.000 dinárt tett ki, ami a megélhetéshez szükséges költségek 60 százalékára volt elég – olvasható a közleményben.
Hozzáteszik, a legutóbbi adatok szerint idén májusban már 100.170 dinár volt az átlagbér.
– Tehát az átlagfizetés továbbra sem érte el a megélhetéshez szükséges fizetés mértékét. Mit mondjunk akkor a minimálbérről, ami idén megközelítőleg 47.000 dinár és a megélhetés költségeinek alig harmadára elegendő? – tette fel a kérdést a szervezet.
Hozzátették, annak ellenére, hogy a „megélhetéshez szükséges fizetés” fogalma számos nemzetközi dokumentumban szerepel, így például az ENSZ emberi jogokról szóló nyilatkozatában, vagy az Európai Szociális Alapokmányban. Az is tény, hogy a szerbiai munkatörvény is előírja, hogy a minimális fizetésnek fedeznie kell a munkavállalók és családjaik alapvető szociális és egzisztenciális igényeit.
– Ennek ellenére Szerbiában a munkások és munkásnők továbbra is szegénységben élnek – emelik ki a közleményben, majd aláhúzzák:
A megélhetéshez szükséges fizetés alapvető emberi jog.
– A megélhetéshez szükséges fizetésnek mindig fedeznie kell az alapvető szükségleteket, beleértve az élelmiszert, a ruházatot, a lakhatást, a közlekedést, a közüzemi és telekommunikációs költségeket, az oktatást, a szabadidős- és kulturális programokat, továbbá a megfelelő egészségvédelem, a személyes higiénia és a pihenés költségeit. A megélhetéshez szükséges fizetésbe emellett beletartozik egy tíz százalékos diszkréciós többlet is az előre nem látható költségek fedezésére. Ezt kellene a rendes munkáért kifizetni, és ebbe a túlórapénz nem tartozik bele – áll a közleményben.
Mint írják, végső ideje, hogy az állam megvédje a munkavállalókat és megnövelje a munkaóra minimális árát, a hatalmas profitot megvalósító vállalatok pedig, akik a dolgozók által elvégzett munka révén valósítják meg meg óriási jövedelmüket, szintén felelősséget vállaljanak és tegyék lehetővé foglalkoztatottjaik számára, hogy kilépjenek a szegénységből, amelybe az uralkodó üzleti modell taszítja őket folyamatosan.
A kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői jelenlétében zajló bértárgyalásoknak egyébként augusztus 15-én kellene kezdődniük. Elsőként Aleksandar Vučić szerb elnök volt, aki erről a nyilvánosság előtt beszélt és beharangozta, hogy a jelenlegi 47 ezer dináros minimálbér összegét 51, vagy 52 ezerre növelnék. A szakszervezetek azonban azon az állásponton vannak, hogy még ez is messze elmarad a minimális fogyasztói kosártól, az átlagbérről meg már nem is beszélve.
