A hőségriasztás előrejelző és figyelmeztető rendszerét azzal a céllal vezették be, hogy időben tájékoztassák a lakosságot a hőmérséklet-emelkedésről, felkészítse az egészségügyi ellátórendszert a várhatóan megnövekedő feladatokra, valamint felhívja az önkormányzatok, a védelmi igazgatás és az együttműködő szervezetek figyelmét a szükséges intézkedések megtételére.
A hőségriasztást, annak fokozatát, valamint az érvénybe lépés időpontját és várható időtartamát a Köztársasági Hidrometeorológiai Szolgálat előrejelzései alapján határozzák meg és hirdetik ki-foglalta össze az egészségkalauz.hu. Az előrejelzési adatok változása alapján sor kerülhet hosszabbításra vagy a fokozat módosítására. Kettes fokozatú riasztást adnak ki, amennyiben a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25°C-ot, míg hármas fokozatot, ha a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 27°C-ot. Ilyenkor trópusi éjszakákra is számítani kell, ami azt jelenti, hogy az éjszakai hőmérséklet sem megy 27 fok alá.
A 2. fokozatú riasztás esetén az egészségügyi ellátórendszer riasztása mellett tájékoztatják a lakosságot, az önkormányzatokat és az együttműködő szervezeteket a szükséges lépésekről. A 3. fokozatú riasztás esetén rendkívüli intézkedések is szükségessé válhatnak. Ebben a fokozatban nincs meghatározva középhőmérsékleti felső korlát, így a környezet-egészségügyi kockázat súlyossága változó lehet. Az egészségügyi hatások mellett működési zavarok is előfordulhatnak például az elektromos ellátórendszerben, a vízellátásban és a közlekedésben.
Mit tegyünk a hőhullám alatt?
A klímaváltozás következtében nyaranta új, az emberi egészséget veszélyeztető kockázatokkal kell szembenézni, amelyek ellen megfelelő tájékozódással és felkészüléssel lehet védekezni. Kánikulában a megfelelő folyadékfogyasztással, étkezéssel, öltözködéssel, árnyékolással, szellőztetéssel, a szokásos napirend megváltoztatásával és több pihenéssel védekezhet a káros hatások ellen. Szellőztesse át a lakást hajnalban, amikor a legalacsonyabb a napi hőmérséklet, majd árnyékolja a lakást. Érdemes a napi teendőket (bevásárlás, főzés, takarítás) kora reggel elvégezni, a hőmérséklet emelkedésével pedig a szokásosnál többet pihenni. Naponta több langyos fürdő is segít elviselni a hosszan tartó meleget.
Ha rendelkezésre áll légkondicionáló berendezés, azzal a külső hőmérséklethez képest csak néhány fokkal hűtse le a helyiséget, ahol tartózkodik. A nagyobb hőmérséklet-különbség ugyanis megterhelő a szervezet számára. Ha nincs légkondicionáló berendezése, naponta néhány órát töltsön hűtött középületekben (bevásárlóközpontot, intézmények).
A szobák elsötétítése is régi trükk a hőség ellen, hiszen a közvetlen napfény csak még jobban felmelegíti az otthonunkat. Eresszük le a redőnyöket, húzzuk be a függönyöket. Csökkentsük a levegőbe jutó hő mennyiségét is! Nem a kánikula az ideális alkalom a sütő bekapcsolására, a hideg ételek, saláták általában jobban is esnek és nem kell annyi időt a konyhában töltenünk az elkészítésükkel. Azonban a mosó-, mosogató- és különösen a szárítógép is rengeteg hőt termelhet.
A hosszan tartó hőség kiszáradást, napszúrást, ájulást és az elektrolit-háztartás felborulását idézheti elő. Hőségriasztás idején különösen fontos a bőséges folyadékbevitel, hogy megelőzzük a veszélyes mértékű vérnyomásesést és a súlyos, sokkos állapotot. A túl forró és párás környezetben hosszabb ideig történő tartózkodás hőgutát is okozhat, ami a hősérülések legsúlyosabb formája.
A nyári hónapokban fontos a bőr védelme is, mivel a napégés hosszú távon bőrdaganatok kialakulásához vezethet. Az UV-sugárzás hosszú távon károsíthatja a bőrt, növelve a melanoma kockázatát. A közvetlen napfény kerülése, védőruházat viselése és fényvédők használata révén csökkenthető a napallergia kialakulásának kockázata is. Szabadtéri programok előtt érdemes tájékozódni az UV-sugárzás várható mértékéről.
Dolgozók védelme
A napokig, olykor akár hetekig is tartó hőség idején fokozott figyelmet kell fordítani a dolgozók egészségkárosodásának megelőzésére, különösen a szabadtéren, tűző napon végzett fizikai munkák esetén (pl. útépítés, aszfaltozás, mezőgazdasági tevékenységek). A folyadékveszteség pótlására megfelelő hőmérsékletű (14-16°C-os) ivóvizet kell biztosítani a dolgozók számára.
Ügyelni kell arra, hogy a hőség és a napsugárzás szempontjából kritikusnak tekinthető napszakban (11-15 óra között) lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos munkahelyen folyjon a munka. Ahol lehetséges, árnyékolni kell a szabadtéri munkaterületet. Szükség esetén át kell ütemezni a munka-pihenési rendet, valamint gyakoribb és hosszabb pihenőidőket kell beiktatni.
Ételbiztonság
A globális felmelegedés miatt növekszik az élelmiszer-biztonsági veszélyek jelentősége. Nyáron különösen fontos az élelmiszer-higiéniai szabályok betartása és a személyes higiénia. Tudatosságra van szükség a bevásárlás, az élelmiszerek szállítása, tárolása és feldolgozása, a maradékok tárolása és újrafeldolgozása során, és szem előtt kell tartani az élelmiszerhigiéniai szabályok betartását.
Háziállatainkról se feledkezzünk meg
A tartós meleg az állatok szervezetét is megviseli. Fontos a megfelelő körülmények biztosítása számukra: folyamatos ivóvízellátás, hűtés, árnyékos helyek biztosítása és a zárt helyiségek szellőztetése.
