A Korrupcióellenes Tanács még júniusban benyújtotta a kormánynak, a főtitkárságának és a Legfelsőbb Ügyészségnek a jelentését a rendszerszintű korrupció jelenségeiről. Ezúttal (is) az volt a célja, hogy felhívja a kabinet figyelmét a potenciális korrupcióra a fokozottan veszélyeztetett területeken, ahol nagymértékű közvagyont kezelnek. Megállapította, hogy a Korrupcióellenes Tanács fennállása óta egyetlen kormány sem vette figyelembe a jelentéseit, minden kritikát önmaga elleni támadásként kezelt. A dokumentáció hiánya miatt sajnos sok korrupciós eset rejtve marad.
Számos állami intézmény nem nyújtotta be a kért dokumentációt, sőt a közérdekű tájékoztatásért felelős biztos határozatait és utasításait is figyelmen kívül hagyta – fogalmazott a tanács.
„Nemcsak a tanács ajánlásait nem követték, hanem a kormány új jogi megoldásokkal megpróbált bizonyos információkat még hozzáférhetetlenebbé tenni. A tanács ugyanis 2016-ban jelentést készített az adatok bizalmas kezeléséről, és ennek során kezdeményezést nyújtott be az Alkotmánybírósághoz azon rendeletek alkotmányosságának a felülvizsgálatára, amelyek újabb titkossági szintet határoznak meg, és amelynek megállapítására nincsenek egyértelmű kritériumok. Ily módon lehetőség nyílik arra, hogy a kormányzat bizonyos információkat titokban tartson még akkor is, ha azok közérdekűek lehetnek. Az Alkotmánybíróság nem adott választ a tanács kezdeményezésére” – áll az új jelentésében.
A testület javasolta a kormánynak, hogy jelentéseit az Európai Bizottság javaslatára a kormányülésen vegyék figyelembe, és a tanácsot tájékoztassák a kormány álláspontjáról az egyes jelentésekkel kapcsolatban. A tanács azt is kezdeményezte, hogy a kormány utasítsa az érintett minisztériumokat és egyéb állami intézményeket, amelyekre a tanács jelentése hivatkozik, hogy működjenek együtt az észlelt problémák és a lehetséges korrupció megoldása érdekében, valamint, hogy a közérdekű tájékoztatásért felelős biztos intézményét tartsák tiszteletben, és határozatai végrehajtásának elmulasztásakor szankcionálják a felelősöket.
A tanács a jelentés kidolgozása során rendelkezésére álló bizonyítékok alapján több dologra is rámutatott.
- A Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alapnál a lassúság és a nemtörődömség miatt az ügyfelek nyugdíj- és rokkantbiztosítási jogainak az érvényesítésére irányuló kérései tekintetében a közigazgatási viták száma rohamosan növekedett, akár az ezerszeresére is 2012 óta.
- Öt év alatt, azaz 2019-től 2023 októberéig tízszeresére (3937-ről 44 186-ra) nőtt a közigazgatási jogviták száma amiatt, hogy az alap nem reagált az ügyfelek megkereséseire.
- A Közigazgatási Bíróság munkáját és működését akadályozza az adminisztráció hallgatásán alapuló rendkívül sok ügy, amelyben az alap az alperes.
- Az a hír járja, hogy nem az alap munkájában tapasztalt hanyagság és gyorsaság hiánya az egyedüli oka az adminisztratív viták megszaporodásának.
- A jogsértésekre a Korrupcióellenes Tanács 2018 óta több alkalommal is időben figyelmeztetett, de az alap nem tett intézkedéseket a jogellenességek megelőzése érdekében, és tétlenségével hozzájárult a kár növekedéséhez.
- Az ilyen típusú közigazgatási jogviták számának további növekedése kétféleképpen is megelőzhető, egyrészt az alap jobb szervezettségével és munkavégzésével, másrészt az eljárások lefolytatásával.
- A tanács javasolja a kormánynak, hogy a Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szociális Minisztériumot utasítsa az alap munkájának a felügyeletére.
- A Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap Igazgatóbizottsága, amelynek többségét a kormány által választott tagok teszik ki, a munkajelentés és az alap pénzügyi működéséről szóló jelentés elfogadásakor állapítsa meg, hogy az igazgató és a vezetőség felelős-e az adminisztráció hallgatása miatti kötelességszegésért és jogellenességért. (Az alap emiatt köteles 1 616 696 557,62 dinárt befizetni a 2019-től 2023 októberéig tartó időszakra.)
A jelentést dr. Miroslav Milićević, a tanács elnöke írta alá. (T. M.)
