Amikor másfél hónappal ezelőtt Tamara Stanisavljević megnézte, milyen koncerteket rendeznek a Sava Központban, észrevette, hogy egyetlen eseményre sem választhat helyet a férjének. Ennek oka, hogy nincsenek helyek a fogyatékkal élők számára, írja az Insajder. Bár állítása szerint a Sava Központ válaszul azt írta, hogy egyértelműen megjelölt helyek állnak rendelkezésre, még mindig nem tudni, pontosan melyek ezek a helyek.
Ez sajnos csak egy a sok probléma közül, amellyel a fogyatékkal élő emberek Szerbiában szembesülnek. A fogyatékkal élő személyek számára nemcsak a koncertek, hanem a színházak és a múzeumok is elérhetetlenek.
„Első helyen az egészségügyi intézményekhez való hozzáférést említeném. Valahol lehetséges, máshol nem, pedig ez rendkívül fontos ennek a lakossági csoportnak. Második helyen az adminisztrációt említeném, amely a törvény alapján elérhető jogokkal kapcsolatos, amely nem központosított, rendkívül hosszú ideig tart, és minden évben újra el kell indítani, még olyan tartós állapotok esetén is, mint a mások ápolásához és segítségéhez való jog, valamint a fenntartott parkolóhely” – nyilatkozta Tamara Stanisavljević az Insajdernek. Kiemelte a fogyatékkal élők számára fenntartott parkolóhelyek kapcsán gyakoriak a visszaélések – annak ellenére, hogy a büntetéseket megemelték.
Munkához is nehezebb jutni
Nem csak a kikapcsolódás, a munkavállalás is nehezebb a fogyatékkal élők számára. Ezt támasztja alá az a tény, hogy Szerbiában több mint 11 ezer fogyatékkal élő személy keres munkát a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálaton keresztül. Az ötmilliárd dináros Költségvetési Alapból csupán egynegyedet fordítanak a foglalkoztatás támogatására, és nincs egységes statisztika a Szerbiában foglalkoztatott fogyatékkal élők számáról – írja az Insajder.
A támogatás hiánya
A fogyatékkal élő gyermekek jelentős része továbbra sem kap megfelelő támogatást az oktatásban, mivel a támogatási intézkedések nem minden önkormányzatban és városban szerveződnek és valósulnak meg egyenlő szinten. Ennek eredményeként alacsonyabb szintű oktatásban részesülnek, ami tovább nehezíti amúgy is nehéz útjukat a foglalkoztatáshoz. A nemek közötti egyenlőségért felelős biztos adatai szerint a polgárok panaszainak száma alapján a fogyatékosság az öt leggyakoribb panasz már évek óta.
Bár Szerbia 15 éve ratifikálta az ENSZ fogyatékkal élő személyek jogairól szóló egyezményét, a gyakorlat azt mutatja, hogy nem tettek eleget a diszkrimináció csökkentése érdekében – zárja le az Insajder cikke.
