A solingeni késelésért az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vállalta magára a felelősséget, ami nemcsak három ember halálát követelte, hanem világszerte aggodalmat is okozott. A 26 éves feltételezett elkövető ugyanis Szíriából származik – és már tavaly ki kellett volna toloncolni Németországból. Az észak-rajna-vesztfáliai Moersben ráadásul még egy késelésre került sor. De hasonló támadás Magyarországon is megtörtént: a 19 éves lány, aki megkéselt négy embert Mosonmagyaróváron, megtagadta a vallomástételt. A közel-keleti helyzet újabbnál újabb harci cselekményekhez vezet. Az afganisztáni tálibok úgynevezett erkölcsi törvényeket hoztak. Nagy-Britannia új munkáspárti kormánya pedig új politikai helyzettel áll szemben. – Átlapoztuk a világsajtót Oslótól Madridig és Londontól Tokióig. 

Késelés Solingenben és Mosonmagyaróváron

A bécsi Die Presse című keresztény-demokrata konzervatív napilap úgy véli, hogy a solingeni támadás megerősíti mindazok véleményét, akik a 2015-ös menekültválság óta:

„az ellenőrizetlen bevándorlásra figyelmeztettek. A szélsőjobboldali AfD [Alternative für Deutschland azaz Alternatíva Németországnak] arathatja le ennek a gyümölcsét a türingiai és szászországi választásokon. A solingeni támadás után Németország nem térhet vissza a megszokott kerékvágásba. Az ügynek politikai és társadalmi következményei lesznek, amelyek messze túlmutatnak a véres eseményen. Mindenki, aki a 2015-ös menekültválság óta – éles hangon vagy tárgyilagosan – az ellenőrizetlen bevándorlásra figyelmeztetett, most megerősítést nyer: Németországnak hatalmas biztonsági problémái vannak. Hanyagság kinyitni a kaput anélkül, hogy alaposan megnéznénk, kik jönnek be.”

A tokiói Nihon Keizai Shimbun című, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő pénzügyi és gazdasági napilapja így ír erről:

„A támadást követően a szövetségi kormány menekültügyi politikájával szembeni kritika egyre nő Németországban. Szeptember 1-jén lesznek tartományi választások Türingiában és Szászországban, abban a két kelet-német tartományban, ahol a jobboldali populista AfD az erős párt. Aggasztó, hogy a solingeni támadás most még jobban hozzájárulhat az AfD sikeréhez.”

„Németország teljesen más lesz a keleti szövetségi államok választásai után” – fejti ki a varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap:

„A tartományi választásokat a német média egyre inkább elkerülhetetlen sorsként írja le. Mindenki látja a közelgő katasztrófát és tudja, hogy semmit sem lehet ellene tenni. A solingeni támadást követően a lavina még gyorsabban gördülhetett – nyilvánvalóan egy fiatal szíriai migráns volt az, aki néhány napja három embert meggyilkolt. Migráció, Északi Áramlat, Oroszország, energiaátmenet: hosszú azoknak a hibáknak a listája, amelyek ma Németországban elégedetlenséget okoznak, és a választókat a jobb- és baloldali radikálisok felé tereli.”

Nancy Faeser német belügyminiszter támogatást kap a fegyvertörvény módosításáról szóló terveihez, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

„A solingeni támadás után a különböző pártok politikusai megvitatták, milyen konzekvenciákat kell levonni. Friedrich Merz, a CDU elnöke »Elég!« témájú körlevélben megerősíti, hogy a jelzőlámpás koalíció hetek óta vitatkozik a fegyvertartási törvények szigorításáról és a kések betiltásáról. Merz szerint nem a késekkel van a probléma, »hanem az emberekkel, akik velük sétálnak«. Az esetek többségében menekültekről van szó, a bűncselekmények többsége mögött iszlamista indítékok állnak.

»A színhely-látogatások, az együttérzés kifejezése és a büntetéssel való fenyegetés »most már biztosan nem elég« – írja Merz és felszólítja Olaf Scholz kancellárt (SPD), hogy »működjön együtt velünk annak érdekében, hogy gyorsan és további késedelmek nélkül hozzunk olyan döntéseket, amelyek következetesen a további terrortámadások megelőzését célozzák, mint amilyen az országunkban múlt pénteken történt«. »Kiutasíthatják az embereket Szíriába és Afganisztánba is« – írta Merz, több vágyat fejezve ki ezzel, mint valóságot. Hozzátette: »Nem fogadunk be több menekültet ezekből az országokból.« A CDU elnöke »állandó« határellenőrzésre és a bevándorlók »következetes« elutasítására szólít fel. Minden menekültnek, aki Németországból hazájába utazik, »azonnal el kell veszítenie az itteni tartózkodási jogát«. Az ország elhagyására kötelezett bűnözőket »határozatlan ideig kitoloncolási őrizetben kell tartani« – írja Merz, aki megragadta az alkalmat, hogy felszólaljon a honosítási törvény ismételt reformja kapcsán. »Azonnal véget vetünk a koalíciójuk által bevezetett honosítási könnyítésnek, és alapvetően el kell kerülnünk a kettős állampolgárságot« – jelentette be. Június végén hatályba lépett a honosítási törvény reformja, amely egyebek mellett azt írja elő, hogy öt év elteltével idegen állampolgárok honosíthatók. Korábban a honosítás csak nyolc év után volt lehetséges.”

De késelés nemcsak Németországban történt, hanem Magyarországon is. Megtagadta a vallomástételt az a 19 éves lány, aki megkéselt négy embert Mosonmagyaróváron. Az ügyészség indítványozza a letartóztatását, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:

„Mint azt lapunk is megírta, szombat kora este váratlan tragédia rázta meg Mosonmagyaróvárt: egy fiatal lány – a hírek szerint – 10-10 késszúrással életveszélyesen megsebesítette édesapját és nagymamáját, majd a helyszínt elhagyva további két embert is megszúrt. Végül a rendőrség a terrorelhárítás segítségével őrizetbe vette.

A lány szomszédai lapunknak azt mondták, a fiatal nő édesapja két nappal azelőtt tett feljelentést a rendőrségen, hogy lánya őt és nagymamáját súlyosan megsebesítette. A tragédia napján már korábban veszekedés tört ki, majd a lány elment otthonról. »Mikor visszajött, a férjem találkozott is vele, nem volt magánál, be volt drogozva« – fogalmazott a család egyik szomszédja.”

Közel-Keleten marad a háborús helyzet

A londoni Al Quds Al–Araby című arab nyelvű közép-jobboldali napilap így kommentálja a Hezbollah milícia libanoni rakétatámadását Izrael ellen:

„Az Izrael és Libanon felől érkező jelek közül sokat nehéz minősíteni. Míg az izraeli hadsereg képviselői inkább a harcok középtávú befejezését támogatják, Netanjahu miniszterelnök láthatóan folytatni akarja azt. Szélsőséges miniszterei, Ben Gvir és Smodrich pedig még azzal is játszanak, hogy a konfliktust lehetőségként használják fel Ciszjordánia annektálására. A maga részéről a Hezbollah és Irán eltökéltnek tűnnek, hogy továbbra is dacoljanak Izraellel. Mindkét fél azonban arra ügyel, hogy ne vigye túlzásba a reakciót. Mert nem akarnak ürügyet adni Izraelnek, hogy kiterjessze az Irán elleni háborút, és belerángassa ebbe az Egyesült Államokat.”

A londoni The Telegraph című 1855-ben alapított konzervatív napilap így ír:

„Még a legrövidlátóbb politikusoknak is, akik készek Izraelt hibáztatni a Közel-Kelet minden bajáért, most el kell ismerniük, hogy a térség békéjére a legnagyobb veszélyt Irán és annak szomszédjai jelentik. Az erősen felfegyverzett Hezbollah milíciák jelenléte Izrael határain, amelyek el akarják pusztítani a zsidó államot, egy olyan valóság, amellyel Izraelnek évtizedek óta együtt kell élnie.”

A The Jerusalem Post című, 1932-ben alapított közép-jobboldali konzervatív napilap gyanakszik:

„Irán valószínűleg nem akar teljes körű háborút indítani. Megpróbálja elkerülni az Izrael elleni támadást. Ez összefügghet Oroszország és Kína álláspontjával. Másrészt egy izraeli megelőző csapás egyértelműen legitim önvédelmi helyzetbe helyezné Iránt.”

A sanghaji Wenhuibao című állami lap azt állítja, hogy a Kairóban megkezdett tárgyalások a gázai tűzszünetről…

„… nem vezetnek sehova, mivel sem Izrael, sem a Hamász nem hajlandó megadni magát. Az egyiptomi határon elterülő keskeny földsáv, az úgynevezett »Philadelphi-folyosó« továbbra is akadály marad a megegyezés útjában. De ettől függetlenül a washingtoni tárgyaló felek továbbra is bizalmukat fejezik ki, hogy sikerül megállapodásra jutniuk, ám ezt anélkül állítják, hogy konkrétabbak lennének.”

Tálibok a nők ellen

A trondheimi  Adresseavien című norvég tabloid napilap a nők helyzetével foglalkozik Afganisztánban a tálib uralom alatt:

„Az új sáría törvények embertelen tilalmakat tartalmaznak, például olyanokat, hogy a nőknek tilos énekelni, nyilvánosan felolvasni, idegen férfiakra nézni vagy kimenni a szabadba anélkül, hogy teljesen le lennének takarva. A nők intézményesített elnyomása Afganisztánban és Iránban nagyon világosan mutatja, hogy az »apartheid« kifejezés pontos volt.”

A madridi El Pais című közép-baloldali napilap azt állítja, hogy a fundamentalista rezsim…

„… a nemzetközi elismerésért küzd, és rámutat a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben betöltött szerepére. Egyelőre azonban csak Nicaraguának és Kínának van diplomáciai kapcsolata Kabullal, miközben az ország szegénysége miatt különösen függ a nemzetközi segélyektől. Richard Bennettnek, az ENSZ afganisztáni helyzettel foglalkozó különmegbízottjának igaza van, amikor elítéli a nők intézményes elnyomását, és az emberek lelkiismeretére hivatkozik.”

Az új brit kormány húzásai

Keir Starmer, az új munkáspárti miniszterelnök arra készítette fel a polgárokat, hogy adóemelés következik. Ezt azzal indokolta, hogy az állami költségvetésből 22 milliárd font hiányzik. A londoni The Daily Telegraph című jobboldali, konzervatív napilap ezt írja:

„Az a kép, amelyet Starmer tegnapi beszédében Nagy-Britanniáról festett, sivár volt. Az ország »szívében mélyen romlott« és a helyzet a vártnál sokkal rosszabb. Azoknak, akiknek »legszélesebb a válluk«, nagyobb terhet kell viselniük. Azoknak, akik spórolnak, valamint az alkalmazottaknak megszorításokra kell számítaniuk. Ez kevésbé új politika, mint csupán egy visszatérés a hiteltelen szocialista megközelítéshez.”

Az ugyancsak londoni The Guardian című közép-baloldali napilap Starmer terveit  politikai hazárdjátéknak nevezi:

„A gazdasággal kapcsolatos legújabb hírek nem segítettek a miniszterelnök tézisének. A munkanélküliség csökkent a júniusig tartó három hónapban, miközben az Egyesült Királyság gazdasága gyorsabban nőtt, mint a nagy nyugati gazdaságok G7-csoportjának bármely más tagjáé az év első felében. Az éves infláció alacsony. A kamatok csökkennek. A Munkáspártnak óvatosnak kell lennie komorságával és megszorításaival. Az emberek boldogtalanná tétele árthat a gazdaságnak, ha aláássa az üzleti élet és a fogyasztók bizalmát. Ez gyengébb növekedéshez és még gyengébb államháztartáshoz vezet.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)