Szerbia kormánya szeptember 1-jétől elindítja a Legjobb ár akciót, amelynek keretében 81 termék ára csökken. Ljubodrag Savić, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának professzora a N1-nek adott interjújában elmondta, hogy a kormány, tekintettel arra, hogy széles körben beszél erről az akcióról, tisztában van a valósággal, és elismerte, hogy egyes emberek nem élnek olyan jól.
A kormány azon döntését kommentálva, hogy bizonyos termékek árait korlátozzák, Savić professzor elmondta, hogy időnként egyes országok kormányai ilyen intézkedéseket hoznak, de ezeknek nincs sok gazdasági értelme és hatása, és nem is ez a céljuk.
„Ez az akció rövid ideig tart, és csak adott termékeket érint. A tavalyi tapasztalatok alapján tudjuk, hogy ez hogyan működött. Úgy gondolom, hogy a kormány, mivel széles körben beszél erről az akcióról, elismerte, hogy egyes emberek nem élnek olyan jól. Ez egy lehetséges módja annak, hogy ezeknek az embereknek segítsenek, de ez csak 81 termék, és az akció két hónapig tart. Nagyon korlátozott jellegű intézkedés, és kevés ember fog belőle hasznot húzni” – magyarázta. Savić szerint nehéz elvárni, hogy adminisztratív intézkedésekkel lehetne szabályozni a piaci szereplők közötti kapcsolatokat, de hangsúlyozta, hogy az állam nem ülhet ölbe tett kézzel.
„Ez inkább egy politikai akció, amely üzenetet küld az embereknek: megértjük a problémákat, amelyekkel szembenéznek, és ez az, amit mi tehetünk. A valóságban a kormány nem tud sokkal többet tenni. Ez tehát egy politikai akció, hogy üzenetet küldjünk, hogy gondolunk az emberekre, akik nagy problémákkal küzdenek” – mondta Savić. Hangsúlyozta, hogy ezzel beismeri, az állam tisztában van azzal, hogy van egy olyan réteg, amely nagyon nehezen él, és szociális segélyt kap.
Savić szerint az élelmiszerrel kapcsolatban a lényeg az, hogy Szerbia évtizedeken keresztül ipari-mezőgazdasági ország volt, amely kiváló minőségű termékeket és termelést tudott biztosítani, de az állam másként viszonyult a mezőgazdasághoz.
„Most már egy piaci gazdaság vagyunk, ahol az állam nem tud sokat beavatkozni ezekbe a dolgokba. Képzeljük el, két évvel ezelőtt a málna ára 500 dinár volt. Ez hatalmas nyereséget jelentett az embereknek. De idén ritkán adtak érte 200 dinárt, ami nem fedezte a termelési költségeket. A kormány számára az én ajánlásom az, hogy rendben, a rövid távú intézkedéseknek van némi értelme, nagyon korlátozott, inkább politikai, mint valódi gazdasági, de segítsenek azoknak, akik termeléssel foglalkoznak, hogy létrehozhassanak bármilyen feldolgozó kapacitást” – mondta a professzor. Így, magyarázta, nem lesznek kiszolgáltatva a kereskedőknek.
„Ők gyakorlatilag a kereskedők kénye-kedvére vannak bízva. És ez egy láncszem. A következő láncszem a nagy láncok, amelyek szintén a saját politikájukat követik. Mindenki igyekszik a lehető legtöbbet keresni. Az állam ezt kontrollálhatja, de végül is rosszul avatkozik be. Az államnak középen vagy az elején kellene beavatkoznia, hogy biztosítsa az embereknek, hogy a bizonytalan piaci gazdaságban legalább valamennyire biztos értékesítési lehetőségük legyen, hogy egy-két évre előre tudjanak tervezni” – zárta Savić.
Lakićević: Mindaddig drágaság lesz, amíg a haladók irányítják gazdasági folyamatokat
