Egy 2019-es felmérés szerint a gyerekek szívesebben lennének YouTuberek, mint űrhajósok. Ez a hír a címlapokra került, és rengeteg morgolódáshoz vezetett a „mai gyerekek” miatt. De nem meglepő, hogy a fiatalok – az Egyesült Királyságban akár 1,3 millióan – a közösségi médiatartalmak készítéséből akarnak megélni.
A globális influencer-piac becslések szerint 2021-ben 13,8 milliárd dollárt (11,2 milliárd fontot) ért. Az olyan egyéni influencerek, mint Zoella és Deliciously Ella körülbelül 4,7 millió fontot, illetve 2,5 millió fontot érnek. A 18-26 év közötti mintegy 300 000 ember már most is a tartalomkészítést használja kizárólagos bevételi forrásként.
A közösségi médiában hirdetett életstílusok csábítóak, de vajon a befolyásolás életképes karrierút? A fényes külső mögött bizonytalan jövedelem, nemek, fajok és fogyatékosság szerinti fizetésbeli egyenlőtlenségek, valamint mentális egészségügyi problémák húzódnak meg. Az utazási influencerekkel és tartalomkészítőkkel végzett kutatások során megfigyelhetők ezek a hatások, amelyekkel az influencerré válni vágyó fiataloknak tisztában kell lenniük.Mert ez nem olyan, mint a VulkanVegas játékgépén játszani, ahol vagy nyersz, vagy veszítesz pár forintot – ha egy influencer nem tud láthatóságot biztosítani a klienseknek, az pillanatok alatt eltűnik a süllyesztőben.
A sikeres influencerek lesznek az elsők, akik azt állítják, hogy bárki boldogulhat az iparágban. A Love Island versenyzőjéből lett influencer Molly Mae Hague-et kritizálták, amiért azt mondta, hogy mindenkinek „ugyanannyi órából áll egy napja”, mert a valóságban kevesen „boldogulnak” anyagilag influencerként.
Brooke Erin Duffy közösségi média-gazdasági szakértő a divatbloggerek, szépségvloggerek és tervezők karrierjét kutatja. A (Not) Getting Paid To Do What You Love című könyvében hatalmas szakadékot fedezett fel azok között, akik influencerként jövedelmező karriert futnak be, és mindenki más között. A legtöbb influencerré válni próbáló ember számára a tartalomkészítéssel kapcsolatos szenvedélyes projektjeik gyakran a vállalati márkák számára végzett ingyenmunkává válnak.
Egy felmérés tanulsága – az influenszerkedés árnyolaldaláról
Egy 2022 áprilisi jelentésében a brit Parlament Digitális, Kulturális, Média és Sport (DCMS) Bizottsága a fizetésbeli egyenlőtlenségeket kulcsfontosságú problémaként azonosította az influencer-iparágban. Nemek, bőrszín és fogyatékosság alapján is vannak bérkülönbségek. A DCMS-jelentés az MSL group, egy globális PR-cég 2020-as tanulmányára hivatkozott, amely szerint 35 százalékos faji bérszakadék van a fehér és fekete influencerek között.
Adesuwa Ajayi, az AGM Talent vezető tehetségkutató és partnerségi vezetője Influencer Pay Gap néven Instagram-fiókot indított, hogy felhívja a figyelmet ezekre az egyenlőtlenségekre. A fiók egy olyan platformot biztosít, ahol az influencerek névtelenül osztják meg történeteiket a márkákkal való együttműködés során szerzett tapasztalataikról. A faji egyenlőtlenségek mellett a fiók a fogyatékkal élő és LMBTQ+ influencerek által tapasztalt bérkülönbségeket is feltárta.
A DCMS-jelentés a „foglalkoztatási támogatás és védelem általános hiányát” is megállapította. Az influencerek többsége önálló vállalkozó, és gyakran tapasztalja, hogy jövedelmük nem egyenletes, és hiányzik az állandó munkaviszonnyal járó védelem – például a táppénzre és a szabadságra való jogosultság.
Az önfoglalkoztatás kockázatait az influencer-iparágban súlyosbítja az iparági szabványok hiánya és a bérek kevéssé átlátható volta. Az influencerek gyakran kénytelenek maguk felmérni saját értéküket és meghatározni a munkájukért járó díjat. Ennek eredményeképpen a tartalomkészítők gyakran alulértékelik saját kreatív munkájukat, és sokan végül ingyen dolgoznak.
A hatalom sokszor a platformok kezében van
A befolyásolók gyakran ki vannak szolgáltatva az algoritmusoknak is – a színfalak mögött működő számítógépes programoknak, amelyek meghatározzák, hogy mely posztok milyen sorrendben jelennek meg a felhasználók számára. A platformok kevés részletet osztanak meg algoritmusaikról, mégis végső soron ezek határozzák meg, hogy ki és mi nyer láthatóságot (és befolyást) a közösségi médiában.
Kelley Cotter algoritmus-szakértő az Instagram influencerekkel végzett munkája során rávilágít arra, hogy a befolyásszerzés hogyan válik „a láthatóság játékává”. A befolyásolók olyan módon lépnek kapcsolatba a platformmal (és annak algoritmusával), amelytől azt remélik, hogy láthatósággal jutalmazzák őket. Kutatásom során azt tapasztaltam, hogy az influencerek egyre intimebb és személyesebb pillanatokat osztanak meg az életükből, és a relevancia megőrzése érdekében szüntelenül posztolnak.
Fotó: Freepik
A láthatatlanság veszélye állandó bizonytalanságot jelent az influencerek számára, akik állandó nyomás alatt állnak, hogy tartalommal táplálják a platformokat. Ha nem így tesznek, az algoritmus „megbüntetheti” őket – a posztokat elrejti vagy lejjebb jeleníti meg a keresési eredményekben.
Mentálhigiéniás gondok
Az állandó online jelenlét végül az influencer-ipar egyik legelterjedtebb problémájához vezet: a mentális egészségi problémákhoz. Az influencerek a nap bármely szakában és az éjszaka bármely szakában kapcsolódhatnak platformjuk munkaterületéhez és közönségükhöz – sokak számára már nincs egyértelmű választóvonal a munka és az élet között. A láthatóság elvesztésétől való félelemmel párosulva ez ahhoz vezethet, hogy az influencerek túl sokat dolgoznak, és olyan mentális egészségügyi problémákkal szembesülnek, mint a kiégés.
Az online láthatóság miatt a tartalomkészítők jelentős online visszaélések kockázatának is ki vannak téve – mind a megjelenésükkel, mind azzal kapcsolatban, hogy mit tesznek (vagy nem tesznek közzé), de a befolyásolásról, mint karrierről alkotott negatív képet is. Az online bántalmazás lehetősége mentális és fizikai egészségügyi problémákhoz vezethet, beleértve a depressziót, a szorongást, a test diszmorfiát és az étkezési zavarokat.
Bár az influencerré válás egyre több ember számára tűnhet vonzónak, az iparág árnyoldalát láthatóvá kell tenni és javítani kell a foglalkoztatás szabályozásának szigorításával és az iparág által irányított kulturális változással.
