A Szerbiai Kolping Társaság A nők jövője falun címet adta annak az eseménynek, amely múlt szombat délután volt Csókán, de akár az Éjszakai piac is lehetne a most következő sorok fő témája.
A nők jövője falun cím keltette fel az érdeklődésemet. Miért éppen a szebbik nem képviselőit emelik ki? A csókai összejövetel résztvevői: Dušanka Golubović, a tartományi kormány titkára, Stana Đember, Csóka polgármester asszonya, Tomić Melinda, a Szerbiai Kolping Társaság igazgatónője és Marija Radojčić, az Éjszakai piac nevű rendezvény szervezője elmondták tapasztalataikat, és tanácsokat adtak, hogyan lehet könnyíteni a vállalkozásban gondolkodó és tevékenykedő nők helyzetén.
„Nem csupán a nőkre kell gondolni, amikor ezt a témát emlegetjük, mert ahol ott a nő, körülötte megjelenik az egész család is” – jegyezte meg az egyik felszólaló. Amikor a nőnek van jövője falun, akkor a többieknek is.
A legutóbbi népszámlálás adatai egyértelműek abban a tekintetben, hogy fogyunk, sokan elmentek, és vannak, akik továbbra is az elvándorlást tervezik, de a falvak elnéptelenedése is globális probléma. A kisvállalkozások támogatása a maradás egyik módja lehet.
A Szerbiai Kolping Társaság már több mint húsz éve jelen van Szerbiában. A Németországból 1850-ben induló mozgalom mára több mint 60 országban létezik, és ahogyan annak idején megalapozták, továbbra is a közösség segítése, az egyének minőségibb életfeltételeinek a biztosítása a fő céljuk. A szerbiai programok talán nem véletlenül éppen Bánátból indultak. Ma már Újvidéken található a társaság székhelye, de sok jelentős program és műhelymunka Szajánban zajlik. Az ott indított méhésziskola és az első eredmények bizonyítják, hogy volt értelme.
Balázs Kéri Brigitta életének fontos része a Kolpingban való volontőrködés. Domonkos Renáta régebben kreatív műhelyekre vitte a Kolpingba a gyerekeket, és amikor kiderült, hogy munkalehetőséget kaphat a 20 kaptárral induló méhészetben, ott ragadt. Mára tízszeresére nőtt a kaptárak száma. Munka akad bőven. Sokszor munkaakciókat is szerveznek, hogy elvégezhessék a munkát. Büszkén rendezgették asztalukat a piacon. Igaz, az idei szárazság megfelezte a hozamot, de nem panaszkodnak. „Lesz majd jobb is” – jegyzi meg Brigitta. Mezei mézet, propoliszt és levendulacsokrokat kínáltak. A szajáni földek jó környezet a kisvállalkozásnak, de Brigitta szerint mások is megtanulhatják a méhészkedést. Csak akarni kell…
Nem véletlen, hogy a falun élő nők számára az Éjszakai piac – vagy ha úgy tetszik, bazár – eseményén való részvételt javasolták a szervezők, hiszen Marija Radojčić hét éve tartó rendezvénysorozata – több mint 120 alkalommal az újvidéki halpiacon, de sok más helyen is – jó lehetőség lehet olyanoknak, akik saját készítésű termékeket kínálnak, de hiányzik a vevőkör. Az újvidékieknek már nem is kell mesélni erről az általában havonta kétszer megrendezésre kerülő nem mindennapi piacról, amely igazi eseménnyé nőtte ki magát. A halpiac asztalai sokszor kevésnek bizonyulnak, hogy helyet adjanak mindazoknak, akik elhoznák portékájukat. Már régóta nemcsak adok-veszek célból látogatják az emberek: ez egy hétvégi kimenőhely, ahol órákat is eltölthet az ember, barátkozhat, eszegethet, zenét hallgathat, s nem utolsósorban vásárolhat is helyi termékeket. Nem csak újvidékiek állítanak ki, s nem csak székvárosiak látogatják. Miután kiderült, milyen népszerű, Marija, a piac megálmodója és főszervezője Újvidéken kívül is próbálkozott vele, és nem tévedett. Mindenütt jól fogadták. A legutóbbi csókai „vendégszereplésük” egy szerény próbálkozás, ha úgy tetszik, nyitás volt Csóka felé, hogy esetleg az ottani kisvállalkozókat, termelőket, a hobbijukat kicsit magasabb szinten művelőket bátorítsák arra, hogy merjenek nagyobbat is álmodni.
Marija Radojčić az Éjszakai piacok megálmodója és szervezője a jazaki termékekkel
Marija Radojčić szervező és kiállító is egy személyben. Különböző ízesítésű sajtokat kínált. Az Újvidéken élő, de a Fruška gora-i Jazak faluból származó közgazdász fiatalasszony szülei tejfeldolgozással foglalkoznak, s miután részt vettek több hasonló rendezvényen, Marija tapasztalta azok hiányosságait, és ötletelt, hogyan lehetne jobban csinálni. Így jött létre az Éjszakai piac vagy bazár. Ő sok lehetőséget lát a kistermelők, kézművesek számára az ilyen piacokon való részvételben, mert azonkívül, hogy vevőre talál a termék, az előállítók is ismerkednek, és tapasztalatcseréik a jövőben segítik munkájukat. Ő nem él falun, de sok időt tölt Jazakon, és reméli, hogy hamarosan még többet lesz ott, mert szerinte ez fontos kisfia felnövéséhez. A kérdésre, hogy megmarad-e a falu, és hogyan lehetne marasztalni az embereket, ezt válaszolta: „Megmenthető, de ez egy folyamat. Mint ahogyan az egészség esetében a megelőzés fontosságáról beszélünk, ami kifizetődőbb, mint a későbbi gyógyítás, ez esetben is a gyerekekkel kell kezdeni, ennek most van az ideje, hogy ismerkedjenek a környezetükkel, hogy lássák, hogyan fejlődik a földeken a kukorica, és ne csak a készen vásárolt pattogatott kukoricáról tudjanak. Nagyon remélem, hogy ezt valaki belátja, és alkalmazni fogja.”
Natasa Radićot Csóka polgármester asszonya bátorítja, hogy máshol is mutassa be a feketetói sajtjait
Nataša Radić a Csóka községhez tartozó Feketetóról érkezett az első csókai Éjszakai piacra. Történetéből lehet, hogy valakik magukra ismernek. Ők már a koronavírus előtt foglalkoztak tehenekkel. Amikor tilos volt a kijárás, nem voltak piacok sem, ő kihasználta a világháló adta lehetőséget, és reklámozta a háza táján készült tejtermékeket. Gyorsan vevőre találtak, ő házhoz szállította a rendeléseket, s így tesz manapság is. A tíz tehenük most is megvan. A tej felét felvásárolja a tejgyár, Nataša naponta kb. 50 litert képes egyedül feldolgozni, és arra vevő is akad. Két gyerekük van. Lányuk Belgrádban dolgozik és Inđiján él, fiukban bízik, hogy talán ő majd egy napon átveszi a családi gazdaságot…
Tamara Andriček ès fèrje a bàcsföldvàri kìnàlattal
Tamara Andriček Bácsföldvárról érkezett a piacra. A kis családi gazdaságukban szappanok gyártásával kezdték, de mostanra a piaci asztal tarkállik. Hidegen sajtolt olajakat, szúnyogriasztó krémeket, kozmetikai termékeket, dezodorokat, sokféle gyertyát stb. kínálnak. Tamara technológusnak tanult, másoknak dolgozott, a mostani vállalkozásuk akkor indult, amikor kiderült, hogy kislányának baj van a bőrével, és nem kenhetik mellékhatásokkal járó krémekkel. A saját kencéje segített. Lassan az élet minden területén áttértek a természetesre. Ehhez adottak voltak a bácsföldvári ház körüli kert kínálta lehetőségek. Házi készítésű náluk minden, amit csak előállíthatnak. Tamara tudja, hogy rájuk a faluban sokan furcsa szemmel néznek, mert az emberek java része elszokott a természetes dolgoktól. Akadnak olyanok, akik értékelik a munkájukat, de az egyelőre kevés, hogy nekik nagyobb hasznuk legyen belőle. Ezért van szükségük az olyan lehetőségekre, mint az Éjszakai piac. Annál is inkább, mert Bácsföldvár sem már a régi, sokan elhagyták a falut. Van-e esély arra, hogy a falu adta lehetőségekkel éljenek az emberek, és visszatérjenek falura? – kérdezem.
„A falu szabadságot jelent, tiszta levegőt, nyugalmat, de hogy ez megadassék, nagyon sok munkára van szükség. Ezt sokan elfelejtik. De valamit valamiért” – mondta Tamara.
Marija Radojčić a mindennapokban a piac szervezésén kívül segíti és tanácsokkal látja el az ún. kistermelőket, és különböző képzéseket szervez számukra. Az Éjszakai piacok megtartásának az időpontjai és helyszínei az év végéig ismertek, lesznek Újvidéken, Belgrádban, de Óbecsén, Nagybecskereken és Nagykikindán is – érdemes meglátogatni őket.
GRAJLAH Emma
