A kibocsátások csökkentésére vonatkozó nemzeti tervekben szereplő erőművek kén-dioxid kibocsátása Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Észak-Macedóniában és Koszovón 5,7-szer volt nagyobb a megengedettnél 2023-ban – közölte a Közép- és Kelet-Európáért felelős Bankwatch Hálózat (CEE Bankwatch Network).
Az előző évhez képest a kén-dioxid kibocsátás az egész régióban nőtt, míg a porrészecskéké és a nitrogén-oxidé elenyésző mértékben csökkent, de továbbra is meghaladja a határértéket.
Pippa Gallop, a CEE Bankwatch Network Délkelet-Európa energetikájéért felelős tanácsadója szerint akkor, amikor a jelek szerint az EU vezetői úgy gondolják, hogy Szerbia képes lesz ellenőrzés alatt tartani a lítiumbányászat környezetre gyakorolt hatását, ez a jelentés kijózanító képet fest a valóságról.
Szerbiában a legnagyobb gondot a kén-dioxid kibocsátása jelenti, ami 5,4-szer nagyobb a megengedettnél. A legnagyobb növekedést a Nikola Tesla B hőerőműben mérték, a legmagasabb túllépést viszont Kostolac A2 produkálta, ahol a megengedettnek a 10,52-szerese volt a kén-dioxid-kibocsátás.
A porrészecskék kibocsátása Szerbiában a maximális értékek alatt volt és enyhe csökkenést mutat, miközben a nitrogén-oxid kibocsátása 2022-höz képest megnőtt, és most először lépte túl a megengedett szintet.
A Kostolac B hőerőmű volt 2018 és 2020 között az egyik legnagyobb kén-dioxid-kibocsátó. 2021-ben tesztüzemmódban elkezdett ez csökkeni, de 2022-ben és 2023-ban a megengedett érték 5,8-szorosát mérték. A porrészecskék kibocsátása tavaly 1,75-szöröse, a nitrogén-oxidé 1,3-szorosa volt a megengedettnek.
A Nyugat-Balkán egyetlen országa sem készítette el a 2024. júniusi határidőre a végső nemzeti energia- és klímatervet.
„A CMAM (importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus – Carbon Border Adjustment Mechanism) valószínűleg meg fogja gyorsítani a régióban a szén megszüntetését. Nagyobb nyomás kell nemzeti szinten és az Európai Unió intézményei részéről is” – áll többek között a CEE Bankwatch jelentésében.
