Gyakran észrevesszük, hogy nem sokkal azután, hogy valamilyen termékről vagy szolgáltatásról beszélgettünk a barátokkal, családtagjainkkal, a telefonunkon az említettek dolgokról szóló hirdetések köszönnek vissza. Sokan azt gondolják, hogy a hirdetések személyre szabása érdekében mobiljaink lehallgatják a beszélgetéseket. Vojislav Rodić informatikai tanácsadó felhívja a figyelmet, hogy a telefonok bár lehallgathatnak minket, valószínűleg nem marketingcélból teszik ezt – írja az N1.
A legnépszerűbb internetes platformok és közösségi oldalak tulajdonosai mind azt állítják, hogy nem élnek a lehallgatás lehetőségével, mert az illegális.
„Hajlamos vagyok hinni nekik, nem azért, mert hiszek az etikusságukban, hanem, mert hiszek a profitmaximalizálási vágyukban. Nagyon költséges lenne ilyen módon adatokat szerezni arról, hogy mit szeretnek az emberek” – jegyzi meg Rodić.
Van, hogy nem is beszélünk valamiről, hanem csupán gondolunk rá, és mégis megjelenik a telefonunkon egy kapcsolódó hirdetés. Ez a digitális viselkedésünk, lenyomatunk eredménye.
„Mit néztél, mennyi ideig nézted? Tetszett, megosztottad-e valakivel, kommenteltél-e? Mindezt összeköti a telefon azzal, ahol vagyunk. A telefonoknak rögzíteni kell a helyadatokat, hogy a mobilszolgáltatónk szolgáltatást tudjon nyújtani nekünk” – teszi hozzá a szakember.
A családtagok telefonján ugyanaz jelenik meg mint nálunk?
„Mivel egy helyen vagyunk, az internetes platform tulajdonosának algoritmusa azt mondja, várj, ezek együtt vannak, ezek barátok, nagyon valószínű, hogy a másikat is az fogja érdekelni, amit az elsőt” – magyarázza Rodić.
Lehallgatás vagy aktív hallgatás
Bár számos lehallgatásra készült szolgáltatás létezik, azok árai nagyon magasak és magas fokú tudást igényel a használatuk. Az, aminek mindannyian „áldozatai” vagyunk, a tömeges megfigyelés.
„Olyan korban élünk, ahol digitális tevékenységünk minden aspektusa tárolva van. Különbséget kell tennünk a kémkedés között, mint olyan tevékenység között, amely egy egyénre vagy egy szervezetre irányul, és a tömeges megfigyelés között, amelynek mindannyian ki vagyunk téve a digitális eszközeink hétköznapi használatán keresztül” – magyarázza az informatikus és felhívta a figyelmet arra, hogy ha nem akarjuk, hogy az eszközünk „aktívan hallgasson” minket, akkor vagy hagyjuk egy másik helyiségben a beszélgetés időtartamára, vagy nézzük át az egyes alkalmazásokhoz kapcsolódó beállításokat, vagyis, hogy melyik számára engedélyezzük például a mikrofon vagy kamera használatát. Jó tanács még az aktív hallgatásra épülő okostelefon-szolgáltatásokat, mint például a Google Assistant, az Alexa vagy a Siri letiltása. Ezenkívül kerüljük a nem kívánt alkalmazások, rosszindulatú programok telepítését, és telepítsünk víruskeresőt az okostelefonra.
„A helyadatok alapján megvalósuló célzott tartalmakat VPN szolgáltatással védhetjük ki” – zárta Rodić.
