A Borisz ciklon miatt lezúduló hatalmas mennyiségű eső okozta a valaha volt legcsapadékosabb időszakot Közép-Európában, de a World Weather Attribution (WWA) nevű kutatócsoport szerint hasonló légköri jelenségekre egyre gyakrabban kell számítanunk, írja a BBC.
Mint megállapították, ilyen heves esőzésekre elvileg csupán 100-300 évente egyszer kerül sor a mai éghajlati viszonyok közt, amely az üvegházhatású gázok miatt már így is 1,3 Celsius-fokkal felmelegedett, ugyanakkor, ha a globális felmelegedés eléri a 2 fokot, a hasonló viharok akár öt százalékkal intenzívebbek és 50 százalékkal gyakoribbak lesznek. Mindez még aggasztóbb, ha tudjuk, hogy a mostaninál ambiciózusabb éghajlatvédelmi beavatkozás nélkül a felmelegedés mértéke az évszázad végére elérheti a 3 Celsius-fokot, tette hozzá a WWA.
A rekordméretű esők előfordulása a tudósok szerint beleillik abba a tágabb mintába, amely azt bizonyítja, hogy Európa a leggyorsabban melegedő kontinens a világon. A Kopernikusz nevű európai klímaszolgálat szerint az elmúlt öt évben átlagosan 2,3 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a 19. század második felében – olvasható a telex.hu hírében.
Ennek megfelelően nemcsak sokkal gyakoribb és intenzívebb hőhullámokat tapasztalhatunk, hanem szélsőségesebb csapadékot is, különösen Észak- és Közép-Európában. Dél-Európában bonyolultabb a kép a nagyarányú időjárási változások miatt. A felmelegedő éghajlat mellett az okozza az intenzívebb esőket, hogy a melegebb légkör több nedvességet képes megtartani, az eltérés mértéke körülbelül 7% minden Celsius-foknyi pozitív hőmérsékleti változás esetén, állapították meg a World Weather Attribution kutatói.
Árvíz (Fotó: MTI/Nemes János)
