Európában a fizetés és a nyugdíj közötti kapcsolat országonként jelentősen eltérő. Ez az arány nagyon fontos mutatója a nyugdíjasok életszínvonalának. Nemcsak a nyugdíjak összegében, hanem a bérekhez való viszonyában is nagy különbségek vannak.

Portugáliában a legjobb az arány a fizetések és nyugdíjak között. Ebben az országban kapják meg a nyugdíjasok a nettó kereset legmagasabb százalékát nyugdíjba vonuláskor – ez elérheti a 98,8 százalékot is. Hollandia és Görögország nyugdíjazáskor követi a nettó fizetés 93 és 90 százalékát – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2022-es adataiból, melyek szerint így alakul más országokban a bérek és nyugdíjak aránya:

  • Ausztria 87%,
  • Luxemburg 86%,
  • Spanyolország 86%,
  • Olaszország 82%,
  • Magyarország 78%,
  • Dánia 77%,
  • Szlovákia 72%,
  • Franciaország 72%,
  • Svédország 65%,
  • Finnország 65%,
  • Szlovénia 63%,
  • Belgium 60%,
  • Csehország 58%,
  • Németország 55%,
  • Norvégia 54%,
  • Nagy-Britannia 54%,
  • Lettország 52%,
  • Izland 52%,
  • Svájc 45%,
  • Lengyelország 40%,
  • Írország 36%,
  • Észtország 34%,
  • Litvánia 28%.

A nők átlagos nyugdíja Ausztriában 1313 euró, a férfiaké 2229 euró, az átlagos nettó fizetés pedig csaknem 3000 euró. A legidősebbek ebben az országban évente 14 nyugdíjat kapnak, a fizetéseket pedig évente 14-szer fizetik ki Ausztriában. Ebben az országban a férfiak átlagosan 61,6 évesen, a nők 60,9 évesen mennek nyugdíjba. Szlovéniában is hasonló a helyzet.

A nyugdíjak és a fizetések arányát tekintve nagyok a különbségek. Ha a 2024. júniusi átlagot nézzük Szerbiában, az átlagnyugdíj aránya az átlagkeresethez viszonyítva 47,72 százalék. (A Köztársasági Statisztikai Intézet kimutatása szerint a júniusi nettó átlagkereset 95 804 dinár volt. A Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap közleménye szerint júniusban az átlagnyugdíj 45 719 dinár volt.) Az 1,65 millió nyugdíjas több mint 60 százalékának (több mint 990 ezer fő) az ellátmánya országos átlag alatti, sokszor a szegénységi kockázat határán van, és 440 ezer nyugdíjas juttatása minimális vagy annál is kisebb. A legidősebb polgárok közül 140 ezren 25 ezer dinárnál kevesebbet kapnak, ami a szegénységi küszöb alatt van. Minden újabb emeléssel nő a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelmek közötti különbség is. A nyugdíjasok érdekvédelmi szervezetei és szakszervezetei követelik, hogy a legkiszolgáltatottabbak jövedelmét legalább a szegénységi kockázati határ fölé emeljék. A decemberi 10,9 százalékos nyugdíj-kiigazítás nem sokat változtat a helyzeten: az átlagnyugdíj 435 euróra emelkedik, de még mindig kisebb lesz a minimális fogyasztói kosárnál, ami 457 euró.

A nyugdíjkorhatár emelése a lakosság előregedése miatt elkerülhetetlen – figyelmeztet az OECD. A 65 év felettiek aránya a jelenlegi 18-ról 27 százalékra nő 2050-re. Az izlandiak dolgoznak a legtovább: a nők 65,8, a férfiak 68,3 éves korukban mennek nyugdíjba. Az EU-ban az átlagos nyugdíjkorhatár a férfiaknál 62,6 év, a nőknél 62,3 év. Dánia, Észtország, Olaszország, Hollandia és Svédország azt tervezi, hogy 70 évre vagy annál többre emeli a korhatárt, ha nő a várható élettartam. (T. M.)