A kilencvenes években és a kétezres évek elején a vajdasági magyarok tömeges kivándorlása volt tapasztalható, amelyet részben a katonai szolgálat elkerülése motivált. A népszámlálási adatok szerint 1991 és 2002 között több mint 85 ezer magyar hagyta el Szerbiát. Vajon a kötelező katonai szolgálat újra kivándorláshoz vezethet?-tette fel a kérdést az N1 újságírója. A szabadkai lakosok, akikkel az újságíró beszélt, nem hiszik, hogy a katonai szolgálat bevezetése tömeges kivándorlást okozna a vajdasági magyarok körében.
„Nincs rá ok, hogy emiatt meneküljenek vagy elhagyják az országot. Az egyetlen kérdés, amit egy normális ember feltesz: mennyi pénzem van ma, és miből fogok megélni? Minden más csak elterelés a lényegi problémáról, ami az általános összeomlás minden tekintetben.”-mondta egy lakos.
A Szabad Magyar Szó munkatársa is válaszolt az N1 kérdéseire. Tóth Imre elmondta, ő úgy véli, hogy a kötelező katonai szolgálat ismét kivándorlásra készteti a vajdasági magyarokat.
„Az emberek nagyon jól emlékeznek a kilencvenes évek háborúira és a mozgósításra, sok vajdasági magyar is a horvát frontra került, és sokan közülük meghaltak. Az emberek nem akarnak újra háborúba menni, és nem akarnak katonai szolgálatot, ez teljesen nyilvánvaló” – mondta.
Miután Aleksandar Vučić szerb elnök szeptember közepén jóváhagyta a katonai szolgálat visszaállítását, a Szabad Magyar Szó online közvélemény-kutatást végzett olvasói körében.
„A kérdésre, hogy támogatják-e a kötelező katonai szolgálat visszaállítását, 84 százalék nemmel válaszolt, míg csak 12 százalék mondott igent. Az emberek 76 százaléka úgy véli, hogy a katonai szolgálat visszaállításáról népszavazást kellene tartani” – mondta munkatársunk.
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor Bálint nem kommentálta a katonai szolgálat visszaállítását addig, amíg a felmérés eredményei nyilvánosságra nem kerültek. Ezt követően a Szabadkai Magyar Rádiónak adott interjúban kijelentette, hogy a VMSZ ellenzi a katonai szolgálat visszaállítását, mert ez a vajdasági magyarok elvándorlásához vezethet.
„Pásztor Bálint azt mondta, hogy tájékoztatta Vučević miniszterelnököt arról, hogy pártja nem támogatja a kötelező katonai szolgálatot, de szerbiai médiumokban egy szót sem hallottam arról, hogy erről beszéltek volna” – tette hozzá Tóth Imre. Csonka Áron a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) elnöke is egyetért azzal, hogy a katonai szolgálat bevezetése kivándorláshoz vezethet a vajdasági magyarok körében.
„Úgy gondolom, hogy Pásztor kijelentése nem önálló döntés volt, hanem a független magyar nyelvű média emlékeztette őt korábbi álláspontjára, miszerint a párt korábban élesen ellenezte a katonai szolgálatot, és támogatták annak eltörlését. Most csendben voltak, és valószínűleg konzultáltak koalíciós partnereikkel, mielőtt nyilatkoztak volna a témában. Látták a közösségi médiában az emberek reakcióit is” – mondta Csonka, aki szerint aVMSZ most kármentéssel foglalkozik, mivel a közösségen belül éles ellenállás tapasztalható a katonai szolgálattal szemben.
„Olyan helyzetet próbálnak teremteni, amely számukra előnyös. Ez abból is látszik, hogy Pásztor Bálint kijelentette, hogy ellenzik a bevezetést, de ha mégis bevezetnék, nem tudnák megakadályozni, mivel kisebbségben vannak” – tette hozzá Csonka.
Pásztor Bálint az N1-nek küldött SMS-ben azt válaszolta, hogy nem kíván nyilatkozni szerb nyelven a témában, mivel ez a magyar közösséget érinti, és nem érdekli a szerb közvéleményt. A VMSZ elnöke azonban hangsúlyozta, hogy a kötelező katonai szolgálattal kapcsolatos nézeteltérés nem fog feszültséget okozni a koalícióban.
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke
