Szerbiában csaknem egymillió gyerek él, közülük minden tizedik szegény sorsú – mondta Iva Eraković, a „Szerbia Gyermekeinek Barátai” szervezet igazgatója a köztévének (RTS).
Jövő héten lesz a szerbiai Gyermekhét
Az október 7-től 13-ig tartó Gyermekhét célja az, hogy felhívják a nagyközönség figyelmét a gyerekek igényeire és jogaira. Eraković szerint a felnőtteknek kötelességük megvédeni a gyerekeket, gondoskodni arról, hogy életük minél színvonalasabb legyen, hogy elérhessék optimális fejlődésüket. Mint kiemelte, nehéz minőségi oktatásról, nevelésről beszélni, ha az országban minden tizedik gyerek mélyszegénységben él.
Zoran Pašalić polgári jogvédő tavaly 513 ügyet vizsgált, amelyekben 980 gyermekjog-sérelemre mutattak rá. A polgárok leggyakrabban a szociális központokra és a minisztériumokra panaszkodnak.
„A szociális központokra érkezett a panaszok 41 százaléka. Aztán ott vannak a minisztériumok, melyekre közvetve panaszkodnak a polgárok, ugyanis többnyire a közszolgáltatások hiányosságaira panaszkodnak, amelyek kapcsán nem lép fel a minisztérium. A gyermekjogokba tartozik az egészséges élethez való jog, amely magában foglalja egyrészt azt, hogy milyen társadalmi struktúrában él a gyerek, továbbá az oktatási és egyéb jogok is ide tartoznak” – mondja Pašalić.
Néha a közvélemény is arról tanúskodik, hogy a szociális munkaközpontok rossz, a gyerekekre káros döntéseket hoznak. Egyes esetekben a gyermekeket elválasztják szüleiktől, nevelőszülőkhöz helyezik anélkül, hogy először mindent megtennének a család megerősítése és a gyermekek benne tartása érdekében. Hogy a gyerekek, családok sorsát befolyásoló központok dolgozói felelősséget vállalnak-e a mulasztások miatt, a polgárvédő nem tudja.
Minden tizedik gyereket rendszeresen bántalmaznak az iskolában
A Polgárvédő adataiból kiderül, hogy a tanulók 48 százaléka szerint az iskolai órák sok olyan információt tartalmaznak, ami megnehezíti az anyag megértését, de a felmérés azt is kimutatta, hogy minden tizedik diák rendszeres elszenvedője az iskolai erőszaknak.
„A gyerekek azt másolják, amit a felnőttektől látnak. Nekünk, felnőtteknek jó példát kell mutatnunk” – mondja Eraković.
A gyerekek és fiatalok emellett azt is mondják, hogy nem jut elég idejük a tanórán kívüli tevékenységekre, mert sok iskolai kötelezettség terheli őket, és ez kihat a mentális egészségükre. A gyerekek lelki egészségét illetően Eraković kiemeli, hogy Szerbiában csupán 43 gyerekekre szakosodott neuropszichiáter van, ami nagyon kevés. Kiemelte, hogy az oktatásban jelentkező problémákra az oktatási rendszeren belül kell megoldást találni.
Szerbiában nincs gyermekjogi jogvédő, sem gyermekjogi törvény
„Az ombudsman intézményének van egy szektora, amely nagyon sikeresen foglalkozik a gyermekek jogaival. Nem támogatom, hogy egyszer ne legyen külön gyermekjogi ombudsman” – mondja Zoran Pašalić.
A Gyermekhét központi témái az önkéntesség és tolerancia
„Jó dolog a gyerekeket bevonni a gyerekekkel kapcsolatos politikákba. Így kedden a Parlamentben középiskolásokkal folytatunk vitát arról, hogy az önkéntesség hogyan fejlesztheti a toleranciát és az empátiát” – zárta Iva Eraković.
