A büntető törvénykönyv módosításai között szerepel szigorúbb büntetés a tanárok és egészségügyi dolgozók védelmében, illetve a nemi erőszakot és kiskorúak megrontását elkövetők számára, amit a szakmai közvélemény üdvözöl. Aggodalmat viszont azok a rendelkezések keltenek, amelyek korlátozhatják a polgári jogokat és szabadságokat.
Az új javaslat tartalmazza, hogy bárki, aki információs technológiák vagy más eszközök segítségével bűncselekményre buzdító anyagot oszt meg, három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Stefan Ćorda ügyvéd figyelmeztet, hogy ez a meghatározás túl tág, és akár a tüntetések szervezői is célkeresztbe kerülhetnek.
Goran Stupar ügyvéd szerint a rendelkezés veszélyes, és könnyen visszaélésekhez vezethet, például a médiát is célba veheti, ha egy tüntetésről tudósítanak, amit az állam esetleg lázadásnak minősít. Stupar úgy véli, hogy a törvény célja az, hogy elhallgattassák a közvéleményt és megakadályozzák a tüntetések nyilvánosságra hozatalát, így a közvélemény „anesztéziában maradjon”.
Stupar különösen aggódik amiatt, hogy a törvényből eltűnik az a rendelkezés, amely biztosítja, hogy az emberi jogok súlyos megsértése, illetve az alkotmányos rend veszélyeztetése nem minősülhet államtitoknak. Ez lehetőséget adna a politikai elit számára, hogy elrejtse a bűncselekményeiket a „szigorúan bizalmas” jelzés mögé, miközben a tisztességes nyomozók akár bűnözőkké válhatnak munkájuk során.
Stupar hangsúlyozza, hogy a bűnözés elleni küzdelemnek átfogó megközelítést kell alkalmaznia, nem csak a büntetések szigorítására kell összpontosítania.
