Október 11-én, pénteken lejár a Szerbiai Pedagógusok Független Szakszervezete (NSPRS) által, az állam számára megszabott határidő arra, hogy az állam teljesítse az említett szakszervezetnek az iskolák fokozott biztonságára vonatkozó követeléseit.
Mint közölték, ellenkező esetben ennek a szakszervezetnek a tagjai minden diáknak egy ötöst írnak az elektronikus naplóba.
„Sem a kéréseinket nem teljesítették, sem a témával kapcsolatos találkozóra nem kaptunk meghívót. A büntetőtörvénykönyv módosításai eljárásba kerültek, és kijelenthetjük, hogy ennek a kérésnek a megoldása valamilyen módon elmozdult. A másik kettő kérés, hogy a tanár felfüggeszthesse a helytelenül viselkedő tanuló órai részvételét, és hogy megszüntessék az oktatási felügyelőségen való névtelen feljelentéstétel lehetőségét, nem oldódott meg, holott e célok megvalósításához egyetlen dinár sem kell” – mondta Dušan Kokot, a NSPRS elnöke a Danasnak.
Október 11-e után úgy lesz, ahogy előzetesen bejelentették.
„Erről júniusban tájékoztattuk a közvéleményt, szeptemberben pedig ismét emlékeztettünk, tehát, hogy a tanárok az első félév végére minden diáknak ötöst adnak. Nos, ha az állam érdeke, hogy minden diák Vuk-diplomás legyen, és teljesen értelmetlenné tegyük az iskolát és a tudást, akkor legyen” – mondja Kokot.
Hozzáteszi, hogy egyes tanulóknak ez az ötös lesz a naplóba beírt első osztályzatuk, mert a NSPRS tagjai a tanévkezdéstől számított első másfél hónapban nem osztályozták a tanulókat.
„A csendes sztrájk részeként néhányan már most elkezdték az ötösöket adni, mert egyértelmű volt, hogy nem lesz előrelépés a probléma megoldásában, mert nincs egyeztetés. Meglátjuk, hány tanár ad ötöst a diákoknak félév végén” – tette hozzá Kokot.
A csendes sztrájk azután lett a B-terv, hogy négy oktatási szakszervezet munkabeszüntetést és tiltakozást szervezett, anyagi helyzetük javítását követelve.
„Nem véletlen, hogy a hadseregben, a rendőrségen és az összes közvállalkozásban nincs sztrájk, mert náluk megoldották a fizetések kérdését. Már csak a tanárok olyan szegények, hogy nem maradt más választásuk, mint a sztrájk” – magyarázza a NSPRS elnöke, aki szerint a szakszervezetek azon követelése, hogy a tanári bér megegyezzen az átlagbérrel, csupán képzelgés, ahelyett reálisabb lenne, ha a fizetés a minimálbér és a tanári álláshoz tartozó béregyüttható szorzata lenne.
