Dušan Reljić balkánszakértő nem hisz abban, hogy az Európai Unió belátható időn belül a nyugat-balkáni országokkal bővülne. Mint mondta, ez még inkább növelné az EU és a nyugat-balkáni országok közötti társadalmi-gazdasági szakadékot – írja az N1.
„A régió felvétele nem olyan dolog, amit az EU őszintén akar. Berlin és Párizs egyértelművé tette, hogy a konszenzus elvét az új felvétel előtt el kell törölni a Tanácsban. De ez nem fog megtörténni. A kis országok nem adnák fel vétójogukat az EU-ban” – mondta Reljić.
Szerinte a berlini folyamatot, amelynek fel kell gyorsítania a nyugat-balkáni országok EU-hoz való közeledését, azzal a téves előfeltevéssel hozták létre, miszerint a hat szegény ország együttműködése lendületet adhat a növekedéshez.
„Ezek az országok már szilárdan integrálódtak az európai piacba, de mint alacsony bérű országok, melyeknek nincs kilátásuk a növekedésre. Az is magától értetődő, hogy EU-s szomszédaikkal ellentétben nem kapnánk jelentősebb pénzügyi transzfereket Brüsszeltől” – mondta Reljić.
A nyugat-balkáni országok csaknem 100 milliárd eurós kereskedelmi hiányt halmoztak fel az elmúlt években.
„A Nyugat-Balkánon többnyire csak félkész termékeket gyártanak, amelyeket továbbítanak a végtermék elkészítéséhez az EU-ba. Az itteni emberek alacsony bérekért dolgoznak, és kevés a kilátás arra, hogy ez hamarosan javulni fog. Ebből ered a hatalmas kivándorlás az EU irányába” – tette hozzá Reljić.
Kiemelte, az elvándorlás következménye szerinte az, hogy a középosztály egyre jobban lemorzsolódik, és az olyan autokrata vezetők, mint Aleksandar Vučić szerb elnök és Edi Rama albán miniszterelnök számára egyre kevesebb ellenállást jelentenek az országaikban maradt lakosok.
„Egyszerűen hiányzik a demokráciáért és a jogállamiságért küzdő polgárok tömege” – mutat rá Reljić.
Sokat jelentene a brüsszeli támogatás, de szerinte arra nem fog sor kerülni.
„Ennek a politikai ára Olaf Scholz és kollégái számára túl magas ahhoz, hogy egy ilyen lépést meg merjenek tenni. Az Európai Bizottság vezetője által 2023-ban megalkotott Növekedési Tervbe foglalt kétmilliárd eurós támogatás és négymilliárdos hitel elenyésző pénzmennyiség, mivel hat országról beszélünk, ráadásul ilyen hiteleket könnyedén kaphatunk Kínától, vagy az araboktól is” – zárta Reljić.
