Borislav Borović közgazdász kijelentette, hogy Szerbia hivatalos államadóssága, amely júliusban 38,2 milliárd euró volt, nem tükrözi az állam összes kötelezettségét, csak azokat a lehívott forrásokat, amelyek áthaladnak a kincstáron. Borović a Beta ügynökségnek elmondta, hogy az aláírt, de még le nem hívott hitelek legalább 25 milliárd eurónyi további kötelezettséget jelentenek az államnak.
„Az államadósság csak a kincstáron keresztül lehívott összegeket tartalmazza, nem pedig az állam teljes kötelezettségeit. Az aláírt, de még nem lehívott hiteleket nem számolják be az államadósság és a bruttó hazai termék (GDP) arányába. Az aláírt hitelek a Rafale vadászgépek, a belgrádi metró és az EXPO beruházások finanszírozására legalább 25 milliárd euróra rúgnak a hivatalos nyilatkozatok szerint” – mondta Borović.
Arra a kérdésre, hogy az államadósság veszélyesnek tekinthető-e, Borović kifejtette, hogy 2024-ben az államnak 976 milliárd dinárt (8,4 milliárd eurót) kell visszafizetnie csak a tőketörlesztésekből, ami Szerbia bevételeinek 45 százalékát teszi ki. Ehhez még 2025-ben 1,6 milliárd eurót kell kifizetni kamatként, ami szerinte egyértelműen rávilágít arra, hogy a helyzet korántsem olyan rózsás, mint ahogy azt bemutatják.
Borović elmondta, hogy az államadósság kezelése nem lesz jobb attól, ha rózsaszínben festik le az adatokat, de rosszabb sem lesz, ha kritikus hangok túlzottan feketítik be a helyzetet.
„Az adósságot leginkább az állami bevételek többletéből lehetne visszafizetni, de már régóta hiányokkal küzdünk, a költségvetési deficittől a külkereskedelmi mérlegig. A fennmaradó állami vagyont is fokozatosan eladjuk, de a hitelállomány ennek ellenére csak növekszik” – magyarázta Borović.
A maastrichti kritériumokkal kapcsolatban, amelyek szerint a GDP-arányos adósság 60 százalékos szintje elfogadható, Borović két problémát emelt ki. Egyrészt, az európai országok saját, konvertibilis valutájukban adósodnak el, míg Szerbia adóssága többnyire idegen valutában van, másrészt pedig a szerb GDP mesterségesen fel van fújva a dinár felülértékelése miatt.
A Standard & Poor’s által nemrégiben megítélt BBB mínusz hitelminősítésről Borović elmondta, hogy ez csupán annyit jelent, hogy Szerbia képes teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit. Azonban a Fitch és a Moody’s ügynökségeknél az ország még mindig spekulatív, azaz nem befektetési kategóriában van.
„A hiteltöbbletet kellene felhasználni az adósság visszafizetésére, amit eddig nem sikerült elérni, különben újabb hitelekre és a még meglévő állami vagyonra fogunk támaszkodni” – zárta gondolatait Borović.
