Amikor megvásárolunk egy üveg mézet, általában azt hisszük, hogy jót tettünk az egészségünkért. Azonban a Szerbiai Méhészeti Szövetség kutatása szerint a boltokban kapható mézek többsége hamisítvány. A Szövetség elnöke, Rodoljub Živadinović, az N1-nek nyilatkozva elmondta, hogy ezekhez a hamisított mézekhez akár zsírszóda is adnak.

Az Európai Méhészeti Szövetség már tavasszal figyelmeztetett a hamisított mézekre, amelyekhez többek között zsírszóda kevernek. Živadinović kifejtette, hogy a szóda segítségével kémiai úton állítanak elő olyan hamis mézet, amely átmegy a laboratóriumi ellenőrzéseken.

A hamisítás során cukrot oldanak fel magas hőmérsékleten, ami megemeli a méz természetes HMF (hidroximetil-furfurol) szintjét. Ez egy szerves sav, amelynek koncentrációját szigorúan szabályozzák. A hamisítók a HMF értékét sütőszóda hozzáadásával csökkentik, így a méz hamis, de mégis úgy tűnik, mintha valódi lenne.

Szerbiában a mézhamisítás főként cukor, például répa-, nád- vagy rizscukor hozzáadásával történik. Olyan mértékben elharapódzott ez a gyakorlat, hogy még a sütéshez használt pékméz is hamis. A valódi sütéshez használt méz olyan természetes termék, amely rossz tárolás következtében túl sok nedvességet szív magába, erjedésnek indul, és így már csak sütéshez használható. Az elemzések viszont kimutatták, hogy a boltok polcain lévő pékméz egyáltalán nem valódi méz, hanem hamisítvány.

Živadinović szerint egyes külföldi mézgyártók olyan technológiát fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi számukra, hogy hamis mézet készítsenek, amely még a laboratóriumi teszteket is kijátssza. Az alapvető cél itt nem más, mint a haszonszerzés: az olcsó cukorszirupot mézáron eladni, miközben az áfacsalás is gyakori, hiszen a mézre 10%-os, míg a cukorra 20%-os adó vonatkozik.

Ez a csalás nemcsak a vásárlókat vezeti félre, hanem a tisztességes méhészeket is tönkreteszi. Aki becsületesen, valódi mézzel szeretne foglalkozni, nem tud versenyezni a hamisítványokkal teli piacokon, ahol a vásárlók a lehető legolcsóbb terméket keresik.

A hivatalos adatok szerint Szerbiában körülbelül 21 000 méhész működik, több mint 1,6 millió méhkaptárral. Azonban azt nehéz megmondani, hányan érintettek a hamisításban. Živadinović hangsúlyozza, hogy a méz felvásárlóinak kötelessége lenne ellenőrizni a méz minőségét, és amennyiben hamisítványra bukkannak, azt nem szabadna felvásárolniuk.