A világsajtó figyelmét az elmúlt napokban a világ különböző pontjain – Grúziában, Litvániában, Japánban és az USA-ban – zajló választások és azok következménye kötötte le. A grúziai parlamenti választások hivatalos nyertese az oroszbarát kormánypárt, mire Orbán Viktor azonnal Tbiliszibe sietett. Litvániában az ellenzéki szociáldemokraták nyertek a második fordulójában, Japánban pedig a kormánykoalíció szintén elvesztette többségét a parlamentben, ám Sigeru Isiba miniszterelnök továbbra is hivatalban akar maradni. Amerikában is megkezdődött a szavazás, de senki nem mer jóslatokba bocsátkozni arról, hogy Trump vagy Harris győz-e majd. Az ottani sajtó egy része még attól is tartózkodik, hogy olvasóit megpróbálja befolyásolja. – Átlapoztuk a világsajtót Koppenhágától Tájpejig és Washingtontól Tokióig.
Parlamenti választások Grúziában
A koppenhágai Politiken című liberális napilap ezt írja erről:
„Grúzia már régóta céltudatosan halad az EU felé, de a szombati választás nagy lépésnek tűnik az ellenkező irányba. A szavazás hivatalos nyertese az oroszbarát kormánypárt, a Grúz Álom, de alapos okunk van kétségbe vonni az eredményt. A szabálytalanságnak számos jele van, és ezt most alaposan ki kell vizsgálni. A Grúz Álom 2012-es hatalomra kerülése óta a párt lassan, de biztosan Oroszország és Kína felé vezeti az országot. Az EU felfüggesztette a csatlakozási tárgyalásokat Grúziával és erre nyilvánvalóan szükség van. Akárcsak Orbán Magyarországon, a kormánypárt Grúziában is aláássa a demokráciát. Az EU megteheti és kell is, hogy nyomást gyakoroljon a tbiliszi kormányra. De Európának el kellene gondolkodnia azon is, hogy a volt szovjet köztársaságok miért részesítik előnyben Oroszországot.”
A dublini Irish Times című protestáns, nacionalista, most liberális-progresszív napilap hozzáteszi:
„A kormányzó Grúz Álom nevű párt a választást a háború és a béke közötti választásként stilizálta – az EU Ukrajna-politikájának támogatása és az »egyensúly« politikája között, amelynek célja, hogy ne provokálja Oroszországot. Ellentétben Moldova egy héttel ezelőtti uniós csatlakozásra adott többségével, Grúzia döntése politikai győzelmet jelent Vlagyimir Putyin számára.”
„Az elmúlt években Tbiliszi egyre jobban hasonlít Közép-Európa fővárosaihoz” – állapítja meg a varsói Gazeta Wyborcza című, legnagyobb példányszámban megjelenő lengyel bal-liberális napilap:
„Grúziának sikerült felszámolnia a posztszovjet térségben elterjedt közlekedésrendészeti korrupciót, és minden utcasarkon lobogott az európai zászló. Amikor azonban a Grúz Álom megnyerte a 2012-es választásokat, legyőzve Szaakasvili nyugatbarát elnök pártját, azt széles körben grúz sikerként értékelték. Mert a demokrácia pontosan erről szól: az ellenzék tisztességes választásokkal kerülhet hatalomra. Putyin orosz elnök azonban fenyegetésnek tartja azokat az embereket, akik korrupció, káosz és törvénytelenségek nélkül akarnak élni egy modern, virágzó országban, sőt megtagadja ezt a jogot saját állampolgáraitól, valamint a szomszédos országok állampolgáraitól is.”
Tizenhárom uniós külügyminiszter közös állásfoglalásban bírálta Orbán Viktor grúziai látogatását, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„Az Európai Unió 13 országának külügyminisztere elítélte hétfőn a hétvégi grúziai parlamenti választásokon a nemzetközi szabályok állítólagos megsértését, és úgy ítélték meg, hogy a szabályok megsértése »összeegyeztethetetlen az európai uniós tagjelölt országgal szembeni elvárásokkal«.
Az érintett országok – Franciaország, Németország, Lengyelország, Hollandia, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Irország, Litvánia, Luxemburg, Portugália és Svédország – külügyminiszterei az MTI szerint közös álláfoglalásban emlékeztettek arra, nemzetközi megfigyelők a választási szabályok megsértéséről számoltak be a kampány során és a választás napján egyaránt.
[…] Egyben bírálták és »korainak« nevezték Orbán Viktor miniszterelnöknek a tbiliszi kormány támogatására tett látogatását, leszögezve, a magyar kormányfő nem az Európai Unió nevében beszél.”
A londoni The Guardian című független napilap arra szólítja fel az EU-t, hogy erőteljesen lépjen fel a grúziai parlamenti választások kapcsán:
„Az EU Tanácsának elnöke, Michel és vendége, Blinken amerikai külügyminiszter vizsgálatot kért az állítólagos választási szabálytalanságok ügyében. Az EU-s állam- és kormányfők novemberi tárgyalásán valószínűleg szankciókat fognak bevezetni. Ezeket azonban nagyon óvatosan kell alkalmazni. Ellenkező esetben a milliárdos Ivanisvili a Grúz Álom pártja által kívánt kelet–nyugati megosztottság még nagyobbá válhat. Miközben hétfőn tüntetők vonultak az utcára Tbilisziben, Orbán miniszterelnök a grúz fővárosba érkezett, hogy gratuláljon Ivanisvilinek. Ez a kor sötét jele volt.”
„Orbán magatartása komoly problémát jelent Brüsszelnek és a többi EU-tagállamnak” – írja a párizsi Le Monde című liberális-szocialista napilap:
„Egy héttel a választások után, amelyek bizonytalanok voltak a moldovai EU-párti vezetés számára, az európaiak nem engedhetik meg, hogy a grúz csapda rájuk csapódjon. Ha Európa elveszíti ezt az országot, az Orbán Viktor áldásával fog megtörténni.”
A moszkvai Nyezavisszimaja Gazeta című ellenzéki napilap ezt a nézetet vallja:
„Pragmatikus vonakodás tapasztalható az Oroszországgal való nagyszabású konfrontációtól, különösen egy öngyilkos katonai összecsapástól. Más szóval: senki sem akarja megismételni Ukrajna sorsát. De ez nem jelenti azt, hogy Oroszországgal barátkozni kell és Moszkva oldalán kell állni – jobb azonban, ha normális szomszédi kapcsolatokat tartunk fenn Oroszországgal. A kicsi, de büszke országok lakói számára a logika teljesen érthető.”
A genfi Le Temps című szociál-liberális napilap kritizálja azt a:
„… destabilizációt és hibrid háborút, amelyet a Kreml az ukrajnai invázió kezdete óta folytat. Hogyan reagált az EU? Gyengén. »Vizsgálatot« kér a szabálytalanságokra vonatkozó állítások »gyors, átlátható és független« megoldása érdekében. Most sokkal erősebb jelzésre van szükség Brüsszeltől.”
Parlamenti választások Livániában
Litvániában is szavaztak a hétvégén. A vilniusi Verslo Žinios című gazdasági napilap ezt így kommentálja:
„Az eredmény úgy értelmezhető, hogy a litván választók változást akartak, de nem túlzottan radikális eltolódást jobbról balra. A bizonyos harmónia utáni vágy is látható, mert a litvánoknak elegük van a múlthoz hasonló konfliktusokból. Nemcsak csendesebb életre vágynak, hanem mindenekelőtt nagyobb kiszámíthatóságra.”
A rigai Neatkariga Rita Avize című nacionalista napilap arra kíváncsi, mit jelent a választás eredménye Litvánia külpolitikája számára:
„E tekintetben megnyugodhatunk, mert Litvániában nincs jelentős politikai erő, amely az Oroszországhoz való közeledést szorgalmazná. Litvániában is évtizedek óta váltakozik a konzervatív és a szociáldemokrata kormányzat, de mindegyik mindig az ország érdekeit helyezte mindenek elé. Külpolitikai szempontból ezúttal sem kell sok változástól tartani.”
Parlamenti választások Japánban
Most pedig rátérünk Japánra, ahol a nagy múltú konzervatív kormánypárt, az LDP [Dzsijú Minsutó azaz Liberális Demokrata Párt] elvesztette abszolút többségét a vasárnapi parlamenti választáson. A tokiói Yomiuri Shimbun című konzervatív napilap ezt így elemzi:
„Az LDP összeomlása a lakosság bizalmatlanságát tükrözi. A párt az utóbbi időben arrogánssá vált, amint azt a legutóbbi pártadományozási botrány is mutatja. Az ellenzék erre a botrányra összpontosító választási kampánystratégiája bevált – bár sajnálatos volt, hogy a kampány során más politikai kérdéseket figyelmen kívül hagytak. Az LDP szavazatvesztése valószínűleg azzal is összefügg, hogy elvesztette a tulajdonképpen sziklaszilárdnak tartott konzervatív szavazók támogatását – akik többek között olyan projektek ellen is tiltakoznak, mint az LMBTQ [leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek és queer emberek társadalmi egyenlőségét, láthatóságát, valamint önazonosságát szorgalmazó szemlélet és az elérésére törekvő mozgalom] védelmét szolgáló törvény, amelyet Kisida volt miniszterelnök vezetése alatt álló kormány hirtelen be akart vezetni.”
„Mindannyian tudjuk, hogy minden válságban jelen vannak új lehetőségek is” – írja a tajpeji Lianhe Bao című kormánypárti napilap:
„Ha Isiba miniszterelnök feladja pártvezetői posztját, versenytársa, Sanae Takaichi esélyes lenne arra, hogy az első nő legyen, aki a párt élére kerül. Az LDP-nek pedig újra meg kellene tanulnia együttműködni más pártokkal. Ha hatalomváltás történne az ország élén, ez az országot politikai destabilizációval szembesítené. Ám az LDP több évtizedes hatalmi monopóliuma után az emberek változásra és megújulásra vágynak. Ha egy hatalomváltás sikeres lenne Japánban, az az érett demokrácia bizonyítéka lenne, ami éppen a politikai sokszínűségben virágzik.”
Elnökválasztás Amerikában
Egy hét múlva tartják az elnökválasztást az USA-ban, de már így is több mint 45 millió voksot leadtak a szavazók. Az oslói Dagbladet című liberális napilap megvizsgálja, hogy több amerikai lap, például a Washington Post miért nem javasolja ezúttal, hogy a választók kire szavazzanak:
„A különleges dolog az, hogy a »tartózkodás« oly közel jár a választásokhoz – és ez a gazdag tulajdonosok utasítása. Az Amazon alapítójának és a Washington Post tulajdonosának, Jeff Bezosnak nincs szerkesztői múltja, de ha figyelembe vesszük, hogy Robert Murdoch mennyire használta hatalmát a címlapok diktálására az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban, akkor az angol nyelvű országokban egy bizonyos hagyományt láthatunk ebből a szempontból. Bezosnak minden bizonnyal voltak vitái Trumppal, és ezért vannak találgatások is arról, hogy fél-e attól, hogy Trump a választások megnyerése esetén Bezos üzleti tevékenysége ellen veti be hatalmát. Egykor a Washington Post volt az az újság, amely feltárta a Watergate-botrányt – és ma már szembeszállni sem mer egy lehetséges leendő elnökkel.”
A széles körben kritizált döntése miatt a Washington Post tulajdonosa, Bezos egy cikkben így nyilatkozott:
„A jelöltre vonatkozó ajánlás nincs hatással a választások kimenetelére. Pennsylvaniában egyetlen bizonytalan szavazó sem mondja azt, hogy »az XY újság álláspontja miatt szavazok valakire«. A szavazási ajánlás valójában az elfogultság benyomását kelti. Ez nem a függetlenség hatása. Ennek a formátumnak a megszüntetése alapvető döntés, és ez a helyes döntés.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
