Bár a nyugat-balkáni országokban nagy potenciál rejlik a közös munkaerőpiac kialakítását illetően, a törekvések ellenére a gyakorlatban nem valósul meg a munkaerő-migráció az ahhoz szükséges mértékben. A szomszédos országok polgárainak nagy része továbbra is az Európai Unió országaiba vándorol, amit az is jól jelez, hogy bár csaknem 100 ezer dolgozó hiányzik a szerbiai munkaerőpiacról, előbb érkeznek munkások Indiából, mint Bosznia-Hercegovinából – derül ki a Szerbia és a nyugat-balkáni országok közötti munkaerő-mobilitás nagyszabású elemzéséből, amelyet a Fejlesztési és Innovációs Intézet (IRI) kutatói készítettek.
Mint a Blic arról beszámolt, a kutatás fő kérdése az volt, hogy vajon van-e lehetőség nagyobb munkaerő-mobilitásra a nyugat-balkáni országok között. Ugyanis, a szerb gazdaság a legnagyobb a nyugat-balkáni országok közül, a többi nyugat-balkáni országban pedig magasabb a munkanélküliségi ráta, mint Szerbiában, így jogos a kérdés, hogy az ezekből az országokból származó többletmunkaerő vajon átterjedhet-e a szerb munkaerőpiacra.
A kutatás és elemzés fő következtetése, hogy elkerülhetetlen a külföldi munkaerő megjelenése a szerbiai munkaerőpiacon, mivel a következő évtizedben már a 80-100 ezer főt is eléri a munkaerőhiány.
„Szerbia az egyetlen ország a térségben, amely stratégiailag foglalkozik a gazdasági migrációval. Szerbia a 2027-ig szóló Gazdasági Migrációs Stratégia elfogadásával többek között a különböző iskolai végzettségű külföldiek vonzását tűzte ki célul, amely stratégiai dokumentumokon keresztül is felismerte, hogy a migráció pozitív hatással lehet a hazai gazdaság növekedésére, ráadásul, az ehhez fűződő ügyintézés is jelentősen könnyebb lett. Idén az év elejétől augusztusig összesen 14 693 egyedi munkavállalói engedélyt adtak ki külföldiek részére Szerbiában” – áll az IRI kiadványában.
Tavaly rekordot döntött a külföldi munkavállalók száma, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 52 178 munkavállalási engedélyt adott ki.
„A legtöbb munkavállalási engedélyt 2023-ban az Orosz Föderáció (39%) és a Kínai Népköztársaság (20%) állampolgárai kapták meg. A foglalkoztatási szolgálat 51 631 ideiglenes tartózkodási hellyel rendelkező külföldi számára adott ki engedélyt. Az orosz és kínai állampolgárok mellett a törökök (10%) és az indiaiak (10%) is nagy számban jelen vannak” – áll az elemzésben.
A munkavállalási engedélyek mindössze 2%-át adták ki a nyugat-balkáni országok állampolgárainak.
„Az elmúlt három évtizedben a nyugat-balkáni országok megtapasztalták a tömeges kivándorlás jelenségét, volt, ahol 2020-ra a lakosság több mint 20%-a elköltözött. Szerbia lakosai Németországba, Svájcba vagy Ausztriába mennek leggyakrabban. Az idénymunkások körében fennáll a munkaerő-mobilitás növelésének lehetősége, különösen a határ menti területeken” – áll az elemzésben.
Az IRI csapatának kutatása és elemzése szerint a vajdaságiak leginkább Magyarországra vagy Horvátországba vándorolnak, a belgrádi régió elvándorlói pedig többnyire az USA-ba vagy Kanadába mennek szerencsét próbálni.
