Miután az állam úgy döntött, hogy a következő években többet költ a 2027-es EXPO-hoz kapcsolódó projektekre, utakra és fegyverkezésre, a költségvetési hiány várhatóan a GDP három százaléka körülire növekszik majd, ezzel az ország elszalasztja a lehetőséget egy gazdaságosabb költségvetési terv megalkotására. A Költségvetési Tanács a felülvizsgált költségvetési stratégiát elemezve azonban megjegyezte, hogy a jövőbeli kiadási terv így sem veszélyezteti a gazdasági stabilitást – olvasható a Nova Ekonomija portálon.

Továbbra is kérdés, hogy Szerbiában miért változnak olyan gyakran a költségvetési kiadásokkal és beruházásokkal kapcsolatos döntések, és miért születnek „menet közbeni” tervek.

„Gazdaságilag jobb és megvalósíthatóbb lenne a következő három évben kisebb költségvetési hiányt tervezni, ennek figyelmen kívül hagyásának eredményeként az ország még eladósodottabb lesz” – olvasható a Költségvetési Tanács elemzésében.

Részben a számok tették lehetővé, hogy az állam elkezdje a kiadásbővítést.

„A statisztikáknak köszönhetően az államadósság csökkent. A Köztársasági Statisztikai Hivatal (RZS) finoman szólva is meglepte a szakértőket azzal, hogy jelentősen megváltoztatta a GDP-hez viszonyított összes adatot. Ugyanis a gazdaság növekedését 2,5 százalékra becsülték, de októberben, amikor az Hivatal a teljes állást kiszámolta, ez a szám 3,8 százalékra nőtt. Minél jobban nő a GDP, annál kisebb az államadósság aránya a GDP-ben, így az adósság a GDP 52,3 százalékáról a GDP 48,4 százalékára csökkent” – áll az összefoglalóban.

A szerbiai politikusok többször is hangsúlyozták, mennyire fontos az államadósság kordában tartása, mert az IMF, a Világbank és a minősítést adó hitelintézetek számára éppen ez az egyik legfontosabb paraméter.

„A költségvetési hiány növekedése a Stratégia-tervezethez képest nem következett volna be, ha nem nőttek volna nagyobb mértékben a fennmaradó költségvetési kiadások” – fogalmaz a Költségvetési Tanács.

A közbevételek a 2025-2027 közötti időszakban átlagosan a GDP mintegy 1,5 százalékával nőnek majd évente, az állami kiadások pedig a GDP mintegy 2,4 százalékával növekednek, aminek következtében az átlagos költségvetési hiány a GDP 2,2 százalékáról három százalékra növekszik.

A Tanács tagjai megjegyezték, hogy a számításokba a korábbiaknál kicsit nagyobb átláthatóságot biztosító újításokat is bevezettek.

„Az adófizetők így számos olyan fontos információba kaptak betekintést, amelyet korábban nem tudhattak meg. Ma már világos, hogy egyes nagy projektek például lényegesen többe fognak kerülni az eredetileg bejelentettnél. a Nemzeti Stadion és a hozzá tartozó létesítmények megépítésének költségeit most 112,4 milliárd dinárra, azaz 960 millió euróra becsülik” – tette hozzá a Költségvetési Tanács és megjegyzik, hogy a költségvetési tervezetnek továbbra is vannak hiányosságai.

Rámutattak, hogy egyes statisztikai adatok jelentősen megváltoztatják a legfontosabb gazdasági mutatók szintjét és mozgását, ami kérdéseket vet fel az adatok minőségével kapcsolatban. A Tanács értékelése szerint ugyanakkor az egész Stratégia hitelessége is megkérdőjelezhető, mert a dokumentum hosszú ideje nem kötelező érvényű a közpolitikák folytatását illetően.