Nagy ugrásnak tűnik Aleksandar Vučić szerb elnök azon bejelentése, miszerint 2026 végére 1150 euró lesz az átlagfizetés. Milan Kovačević közgazdász a Nova Ekonomija újságírójának elmagyarázta, hogy mi mindent kell számításba venni, mielőtt kész tényként vesszük ezt az összeget.
Az ígéretek alapján tehát 2026 decemberére 1150 euró, azaz 136 ezer dinár lesz az átlagfizetés Szerbiában. Összehasonlításképpen tavaly decemberben az átlagbér 95 093 dinár volt, ami 43 százalékos különbség három év alatt.
A Köztársasági Statisztikai Intézet legfrissebb adatai szerint a bruttó bérek növekedése 2024. első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához képest nominálisan 14,7 százalékkal, reálértéken 9,3 százalékkal, míg a nettó bért számítva nominálisan 14,6 százalékkal, reálértéken 9,2 százalékkal növekedtek.
Vajon az átlagfizetés mennyire hűen tükrözi az életszínvonalat?
2024 augusztusában a medián kereset 75 575 dinárt tett ki, vagyis a hazai alkalmazottak fele legfeljebb ennyit keresett.
A decemberi magasabb átlagfizetésbe több tényező is beleszámít
A szakértő szerint a cégtulajdonosok számára kifizetődőbb az év végi bónuszok emelése, mint az osztalékfizetés, mert így alacsonyabb az adó, ami statisztikailag növeli az átlagkeresetet. Hozzáteszi, hogy az olyan szezonális trendek, mint a magáncégeknél a tizenharmadik havi fizetés, szintén megemeli a decemberi mutatókat.
Kovačević rámutat, hogy a béremelés kapcsán nem szabad megfeledkezni az inflációról, vagyis arról, hogy a megemelkedett béreknek vajon mennyi lesz a vásárlóereje. A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint 2024 szeptemberében éves szinten 4,2 százalék volt az infláció.
Dragoljub Rajić, az Üzleti Támogató Hálózat munkatársa szintén az inflációra hívta fel a figyelmet.
„Két éven át Szerbiában és Magyarországon volt a legmagasabb infláció Európában, ami felemésztette szinte a teljes gazdasági növekedést” – emlékeztet Rajić.
Kilenc év alatt nagyon keveset nőtt a lakosság vásárlóereje
„Ha a 2014-es és 2023-as évet vesszük, a bérek és az infláció alapján láthatjuk, hogy a vásárlóerő gyakorlatilag csak 20 százalékkal nőtt” – mondja Kovačević.
