A legelők már régóta vita tárgyát képezik a földművesek és a szarvasmarha-tenyésztők között. Míg az előbbiek ezeket a területeket is bevetnék, utóbbiak jószágaikat szeretnék legeltetni.
Egyes településeken valódi háború dúl, ki lesz az, akinek előbb felszántja, vagy pedig becsapja az államot, hogy a legelőt a csordája használja, holott igazából nincs egyetlen egy szarvasmarhája sem.
A legelők és a marhatartás népszerűsítésével foglalkozó Agroprofit egyesület javaslatot nyújtott be a mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási minisztériumhoz, hogy azonnal függessze fel a legelők bérbeadását olyan gazdaságok számára, amelyek nem rendelkeznek jószágállománnyal, egyúttal szüntessék meg a bérleti díj megfizettetését.
Az Agroprofit állítása szerint az állam kis bevételt valósít meg a bérbeadásból, a marhatenyésztőknek pedig ennél sokkal nagyobb káruk származik, ha nem használhatják a legelőket.
„A legelők földművesek számára történő bérbeadása és általuk történő elbitorlása leginkább Csóka, Nagykikinda, Törökbecse községekben és Nagybecskerek városának területére jellemző, de Dél-Bánátban is tetten érhető” mutat rá Čedomir Keco agrárelemző.
A beodrai jószágtartók szerint az is előfordul, hogy a bérlők tovább adják bérbe a legelőket. Elbitorolt, vagy engedély nélkül megművelt legelők találhatók egyebek közt Tiszaszentmiklóson, Verbicán, Feketetón, Szajánon, Beodrán, Tiszahegyesen, Padén, Melencén, Muzslyán, Kevedobrán és másutt. De Vajdaság más részein is előfordul, hogy felszántják a legelőket, mint például Kevevárán, Fehértemplomon és Alibunáron.
Nemrég a Fehértemplom községben lévő Temesváralján a helyi önkormányzat felbontotta a szerződést a faluban működő szarvasmarha-tenyésztők egyesületével és a legelőt egy Szabadka környéki bérlőnek adta ki, akinek a birkái soha nem érkeztek meg arra a legelőre.
Észak-Bánátban a feljelentések megalapozottak voltak
Az agrártárca, mint Keco elmondta, felszólította az egyesületeket és a gazdaságokat, hogy a legelő elbitorlása esetén tegyenek feljelentést, amelyhez nem kell lakcímüket megadniuk.
„A felügyelőség első vizsgálata Észak-Bánátban azt mutatta, hogy a feljelentések pontosak voltak, ám nincs elég felügyelő, hogy a szabálysértők ellen eljárást indítsanak. De annak ellenére, hogy kevés a felügyelő, azok a földművesek, akik felszántották és bevetették a legelőt, nem fogják megúszni a büntetést” – mutatott rá Keco.
Hozzátette, a szarvasmarha-tenyésztők elkeseredettek és azt kérdezik, mi lesz velük, ha az állam nem képes a saját vagyonát megóvni és segíteni nekik.
