Aki szereti az elgondolkodtató, borzongató filmeket, és nem zárkózik el a női történetektől, az most a magyarországi mozikban tekintheti meg a szabadkai származású Cibulya Nikol Holnap meghalok című filmjét, amely részben a Vertigo média támogatásával jöhetett létre.
A történet középpontjában a terhes Irma áll, aki egy erdei nyaralóba vonul vissza. Irmát furcsa gondolatok szállják meg: úgy érzi, hogy másnap meghal. Az időpont egybeesik édesanyja halálának dátumával – ő is a 34. születésnapján hunyt el. Irma nem szeretne egyedül maradni a közelgő évfordulón, ezért elhívja magához a féltestvérét és legjobb barátnőjét. Ám egyre több megmagyarázhatatlan esemény követi egymást, s már nem is tűnik annyira lázálomnak, hogy Irmának valami baja fog esni.
A film fogadtatása egyelőre vegyes, a magyarországi kritikusok oldaláról nem csak pozitív visszajelzések jelentek meg, míg a külföldi kritikusok szerint érdemes a független magyar filmek felé fordulni, hiszen történetükben, hangulatukban is egyedit, maradandót adnak. A Holnap meghalok ráadásul bekerült egy A kategóriás filmfesztivál szelekciójába is, a Varsó Filmfesztiválra.
„Vegyes kritikákat kaptunk, magyarországi oldalról inkább negatívakat. A kritikusoknak talán még szoknia kell ezt a zsánert, a film pedig nem is az a klasszikus horrorfilm. Művészibb, elvontabb, ráadásul nagyon női, a kritikák zömét pedig férfiak írták. A nőknek szerintem jobban érthető lesz, könnyebben tudnak majd vele azonosulni, azonban sok nő nem néz horrorfilmet. Úgy érzem, hogy még nem találta meg a célközönségét. Persze, egy kicsit az ember mindig olyan filmet csinál, amit ő maga is szívesen látna, ebben pedig fontos női témákról van szó, női barátság áll a középpontban is” – mondta a kritikákról Nikol, aki hozzátette, hogy ha valaki nagyon horror rajongó, és kifejezetten zsáner filmet vár, az csalódni fog, hiszen a Holnap meghalok inkább misztikus, lélektani történet, hiába vannak benne horror elemek, azok nem a megszokott módon jelennek meg.
A film két szereplője és a rendező
Mint Nikol elmondta, kevés a független magyar horror-thriller, legutóbb a Postmortem járta körbe a mozikat, hasonlóan vegyes fogadtatással, bár az teljes mértékben felvállaltan műfaji horrorfilm volt.
„A Holnap meghalok nem ilyen. Inkább pszichológiai, misztikus, dráma horror elemekkel, de ez így túl hosszú definíció, nem lehet egy mozinál ezt írni a filmről. Talán, ha nagyon szakkifejezésekkel akarnék élni, azt mondanám, hogy dekonstruktivista horror, amiben használunk ugyan horror kliséket, sémákat, mégsem jelenik meg klasszikus módon a műfaj. A történetben a dráma sokkal erősebb, több időt is kitölt, mint a horror elemek.” – tudhattuk meg. Nikol az ezt megelőző kisfilmjében is női főszereplőt helyezett a középpontban, a Mária Terézia szül címűben.
Jelenet a filmből
„Annak ellenére, hogy az előző kisfilmemben is megjelenik a szülés tematikája központi témaként, ez mégsem tudatos a választás, nem úgy írtam meg a filmhez a történetet, hogy még egy sztorit szeretnék egy terhes nővel. De az, hogy nők a főszereplők, ez tudatos. Már nem is jut eszembe olyan történet, ahol férfi lenne a főszereplő. Az első két kisfilmemben még férfiak voltak a középpontban, és egyszer elgondolkodtam azon, hogy amikor egy történet van a fejemben, alapból férfira gondolok. Rájöttem, hogy ez azért van, mert a filmek nagy százalékában általában férfiak a főhősök, és annyira ebben nőttem fel én is, hogy már az én gondolkodásomat is befolyásolja ez. Elgondolkodtam ezen, hogy ha nekem nőként lehetőségem lesz rendezni, miért mondanék el még egy történetet egy férfiről, amikor nőkről sokkal ritkábban van szó. Hiszen, gyakran, ha egy filmnek női főszereplője is van, általában a barátnőivel férfiakról beszél, a konfliktus a férfi iránti érzelmek miatt alakul ki, és úgy egyáltalán a férfiak körül forog a világ. Kevés olyan film van, amiben a női főszereplőnek nem a férfiakkal van gondja. Miért írnék én is férfiakról sztorikat, ahol ők vannak a középpontban, mikor nőként azt kell erősítenem, hogy női történetekről legyen szó.” – mondta Nikol, aki nem csak rendezte, de a film történetét is ő írta, amiről elmondta, hogy sokkal nehezebb volt, mint rendezni.
„Nehéz volt rendezni is, a költségvetés és az idő miatt, de az írás nehezebb volt. Elsősorban én inkább rendező vagyok, mint forgatókönyvíró. Az írás az első fázis, a nullából kell összerakni egy egész világot, karaktereket, a sztorit. Ráadásul nem volt forgatókönyvíró társam, nem találtam olyan embert, aki ráért volna arra, hogy elmélyedjen ebben a témában ilyen szinten, főleg, hogy fizetés sem kapott volna egy esetleges társíró és az elején még az is kétséges volt, hogy lesz-e belőle film – tette hozzá.
Rengeteg független film készül Magyarországon, Nikol pedig elmondta, hogy mindenki igyekszik valahogy összeszedni a pénzt arra, hogy a filmje elkészüljön. Ő szerencsés volt, hiszen a Vertigo média, amely a forgalmazással foglalkozik, támogatta a projektet.
„Szerencsés volt, hogy tudtak támogatni, de azért ez még mindig az eredeti költségvetésnek egy töredéke. Véleményem szerint független módon nem jó érdemes filmet csinálni, és nem is szeretnék többször. Sajnos mivel Magyarországon olyan a rendszer, hogy a filmek költségvetését általában az állam adja, ezért lehetetlen úgy filmet készíteni, hogy abban ne legyen állami pénz. Közben kiderült, hogy nyilván lehet úgy is filmet csinálni, és sikereset is, de ezek a kivételek inkább erősítik a szabályt. Mentálisan pedig nagyon nehéz így forgatni, hiszen sok szívességet kell kérni a stábtagoktól, kevés a forgatási nap, elképesztő mennyiségű kompromisszumot kell hozni, és fennáll annak a veszélye, hogy végül a film már nem is az lesz, amit szerettünk volna.” – mondta Nikol.
Werkfotók a filmből (Cibulya Nikol fotói)
