Több támogatás a biogazdálkodásra, a regeneratív mezőgazdaság fejlesztése, az élelmiszeripari és mezőgazdasági startupok és innovációk ösztönzése gyorsan hozna nagy eredményeket, és nem is nehéz a bevezetésük – hangzott el a NALED-ben az Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Szövetség díszülésén.
A szakemberek szerint a hagyományos gazdálkodásról a regeneratív modellre való áttérés az első 3-4 évben 10-20 százalékkal nagyobb hektáronkénti hozamot eredményezne, 10 éves periódusban pedig a termelési költségek akár 47 százalékkal is csökkenhetnének. Mivel a mezőgazdaság az ország gazdasági fejlődésének az egyik fő forrása, a szövetség prioritásai között szerepel az, hogy olyan konkrét intézkedések szülessenek az elkövetkező két évben, amelyek az ágazat fenntarthatóságát és a klímaváltozással szembeni ellenállóképességét támogatják.
Ivana Popović mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási államtitkár elmondta: a kormány munkacsoportot hozott létre azzal a feladattal, hogy a vidékfejlesztési stratégiába illeszthető gyors megoldásokat és intézkedéseket hozzon a fenntartható mezőgazdaság érdekében.
Popović bejelentette azt is, hogy decemberben megjelenik az IPARD III. program 3-as intézkedésének a pályázata, januárban pedig közzéteszik a 7-es számút is.
A szövetség további prioritásai között szerepel az ESG standardok ágazati alkalmazásának a támogatása főleg kis- és közepes vállalkozások esetében, a vidéki infrastruktúra fejlesztése és az élelmiszeripari alapanyagok és termékek nemzetközi kereskedelmének a növelése.
