Mit gondolnak magukról a vajdasági magyar fiatalok? És egyáltalán, a Kárpát-medencei magyar fiatalok? Mekkora bennük a kivándorlási kedv? Mit tartanak fontosnak az életben? Mennyi pénzből gazdálkodnak, milyen előítéleteik vannak, hogyan viszonyulnak a politikához?
Ezekre, és még számtalan – nyugodtan mondhatni: izgalmas – kérdésre kaphattunk választ, vagy legalább betekintést a Magyar Mozgalom Közéleti Kávéház rendezvénysorozatának legutóbbi eseményén, január 26-án a szabadkai Klein House-ban. A GeneZYs 2015 nevű ifjúságszociológiai kutatás a Mathias Corvinus Collegium és a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet együttműködésében valósult meg, annak eredményeit pedig az MTA TK KI kutatócsapatának egy része, Papp Z. Attila intézményvezető, Morvai Tünde politológus, Zsigmond Csilla szociológus és Szerbhorváth György szociológus/író mutatták be Szabadkán, Joó-Horti Lívia hozzáértő moderálása mellett. Magáról a kutatásról röviden csak annyit, hogy egy, az egész Kárpát-medencére kiterjedő, összesen 2700 főt megkérdező, a 15-29 éves korosztályt megkérdező, reprezentatív és átfogó vállalkozásról van szó, amely valóban szerteágazó témákat ölelt fel: az oktatásban való részvétel, családi állapot, gyermekvállalási hajlandóság, médiafogyasztási szokások, kettős állampolgársághoz való viszonyulás, elvándorlási hajlam, nyelvhasználat, értékek megjelenítése és fontossága, stb.
A rendezvény helyszínét dugig megtöltő közönséget természetesen elsősorban a vajdasági magyar fiatalokra vonatkozó eredmények érdekelték, így értelemszerűen erről is esett a legtöbb szó a két óra hosszás, rendkívül tartalmas est során.
Nézzük tehát, mit gondolnak, éreznek, tartanak fontosnak a vajdasági magyar fiataljaink – és egyben ellenőrizzük önmagunk értékítéleteit, vagy épp előítéleteit, hisz most egy tudományos megalapozottságú kutatás eredményeinek ismeretében ellenőrizhetjük le, mennyire ismerjük jól a saját fiataljainkat!
Kezdjük talán az egyik legérzékenyebb témával, az elvándorlási hajlammal! Nos, igen, ha azt gondoljuk, hogy a vajdasági magyar fiatalok egy jelentős része külföldön képzeli el az életét, vagy legalábbis gondolkodik ezen, akkor ebben nem tévedünk. A megkérdezettek 15%-a menne, és már tudja is, hogy hová, további 15% szintén vándorolna, csak még nem döntötte el, hogy hová, egy újabb egyharmad (30%) gondolkodik rajta, és mindössze a fiatalok egyharmada volt biztos abban (a megkérdezés pillanatában), hogy marad itthon.
Ezzel a kérdéskörrel szorosan összefügg a kettős (magyar) állampolgárság témája. Az erre vonatkozó egyik kérdés így hangzott: Miért igényelték a magyar állampolgárságot? Mint a kutatók elmondták, a válaszok négy nagyobb csoportba oszthatóak: 1. A Magyarországra való költözés lehetősége, 2. Szintén Magyarország, mint cél, de elsősorban nem munkavállalás szempontjából, hanem mint egy „biztonságos hely”, 3. A Nyugatra való kivándorlás lehetősége és 4. Érzelmi okok miatt. Ami pedig ezen belül vajdasági magyar sajátosság, az az, hogy a kapott eredmények szerint a vajdaságiak egyértelműen elsősorban migrációs célok miatt igénylik az állampolgárságot, azt ugródeszkának tekintik az (elsősorban) Nyugatra való vándorlás útján.
Még mindig az elvándorlás témáján belül mozogva, a vajdasági fiatalok 27%-a mondta azt, hogy már van valakije (hozzátartozó, barát) külföldön, akire potenciálisan számíthat. Érdekes kérdés volt az is, hogy hová készülnek (elvándorlás esetén)? A vizsgált négy régió közül elsősorban a kárpátaljai fiatalokra jellemző az, hogy Magyarországra, míg a másik három régió (Vajdaság, Erdély, Felvidék) esetében az elsődleges célpont Nyugat-Európa (a vajdaságiak esetében ez az arány 51%).
Mi a mai fiatalok viszonya a politikához? Nem kevésbé érdekfeszítő témája volt ez a kutatásnak, és a kapott eredmények is igen érdekesek. Nos, egyáltalán nem a megszokott, „tradicionális” módon, de ez még korántsem jelenti azt, hogy ne reagálnának a politikai történésekre, hangzott el az est folyamán. Például, ha valami eléri az ingerküszöbüket, akkor gyártanak egy (több) politikai mémet a közösségi oldalakon – és ebben a műfajban igen kreatívak tudnak lenni. Konkrét százalékok (és kommentárok) nélkül következzék még néhány érdekes megállapítás, ami a kapott eredményekből vonható le.
Demokráciával való elégedettség foka (lehetséges osztályzatok 1-10): az erdélyi fiatalok a legelégedettebbek (5), a kárpátaljaiak pedig a legkevésbé (2,5). A vajdasági fiatalok osztályzata 4.
Mennyire érdekli a politika? Mint a kutatók elmondták, ez az érdeklődés minden vizsgált térségben csökken, de még mindig a vajdasági magyar fiatalok a legérdeklődőbbek. És itt van egy kifejezetten Vajdaságra jellemző sajátosság, amire Szerbhorváth György hívta fel a hallgatóság figyelmét. Amikor ugyanis „életstratégiákról” van szó, akkor a mi fiataljainkra jellemző elsősorban az, hogy a boldogulás lehetőségét elsősorban abban látják (az elvándorláson túl), hogy belépnek egy politikai pártba (természetesen lehetőleg a hatalmon levőbe)! Mint a kutató elmondta, Nyugaton ez a típusú ifjúsági életstratégia teljesen ismeretlen, a többi Kárpát-medencei régióra sem jellemző, nálunk azonban kifejezett. A tanulságot nyilván mindenki levonja magában…
Még egy gondolat erejéig maradjunk a politikánál. Az egész régióban jobbra tolódás tapasztalható a fiatalok körében, mondták a kutatók, viszont, amikor egy nyitott, befogadó, liberális társadalmi modellről van szó, akkor „Vajdaság messze felülreprezentált”, azaz ilyen értelemben a vajdasági magyar fiatalok a legnyitottabbak.
És akkor nézzünk néhány (elvben) politikamentes témát is!
Mennyi pénzből gazdálkodnak havonta a fiatalok az egyes régiókban? A kapott válaszok: Kárpátalja 100 euró, Vajdaság 150 euró, Erdély 200 euró, Felvidék 400 euró.
Mi a fontos számukra az életben (összesített eredmények, fontossági sorrend): szerelem, barátság, család, békés világ, munka.
Mennyire elégedettek az életükkel? Talán ez az egyik legérdekesebb eredmény, hiszen az 1-től 10-ig terjedő skálán a kapott osztályzat 8-as lett, Kárpát-medencei összesítésben.
Tekintettel arra, hogy (legutóbb) 14 évvel ezelőtt is készült egy hasonló jellegű és átfogó ifjúságszociológiai kutatás, ez lehetőséget adott a kapott eredmények összehasonlítására, illetve bizonyos tendenciák felismerésére. Ennek alapján megállapítható például, hogy kivétel nélkül minden régióban csökkent a házasságra való hajlandóság, valamint a gyermekvállalási kedv is. Ez az utóbbi mutató Vajdaságban a legalacsonyabb (9%), míg például a magyarországi mutató 15%.
A kutatócsoport egyébként egy külön kötetben kívánja prezentálni a teljes kutatási eredményeket, a rövid, kivonatos összegzés viszont már megtekinthető a következő címen:
http://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/uploads/files/sajto_prez₂016_jan₂8_vegl_bo.pdf
