Számos új tanulmány szerint az általunk elfogyasztott élelmiszerek védelmet nyújthatnak a demencia kialakulása ellen, vagy akár növelhetik is annak kockázatát. Az egyik kutatás szerint a MIND-diéta, amely olyan élelmiszerek fogyasztására alapul, melyek serkentik a szervezet antioxidáns és gyulladáscsökkentő aktivitását, lassítja a kognitív hanyatlás kialakulását, írja egészségügyi rovatában a Blic.
A világ népességének öregedésével a demencia világszerte egyre gyakoribbá válik, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) várakozásai szerint 2050-re 152 millió embernél diagnosztizálják majd a demencia valamilyen formáját.
A megelőzés a legjobb védekezés, hiszen a demencia gyógymódja egyenlőre ismeretlen. Bár nem teljesen egyértlemű, hogy pontosan mi segíthet megelőzni a demencia kialakulását, két új tanulmány szerint a bélgyulladás csökkentése egy lehet a megoldások közül.
A gyulladáskeltő ételekben gazdag étrend növeli a demencia kockázatát
Az egyik új tanulmány eredményei szerint a gyulladáskeltő élelmiszerekben, például a magasan feldolgozott gabonákban, vörös húsokban és telített zsírokban gazdag étrend 84 százalékkal növeli a demencia kialakulásának kockázatát.
A kutatásban 1487 embert vett részt, átlagéletkoruk 69 év volt, és 22,3 éven keresztül gyűjtöttek adatokat étrendjükről, valamint a demencia különféle fajtáinak és az Alzheimer-kór előfordulásának eseteiről. Azoknál a résztvevőknél, akik magas gyulladásos indexű étrendet követtek, nagyobb volt a demencia minden fajtájának, illetve az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata is. A gyulladásos index a gyulladáskeltő faktorok, például a telített zsírok fogyasztása, a teljes energia- és szénhidrátbevitel, valamint a gyulladásgátló faktorok, például a rost, az omega-3 zsírok, valamint az A-, C-, D- és E-vitamin fogyasztásának egyensúlya alkotja.
„Bár ezeket az ígéretes eredményeket meg kell ismételni és meg kell erősíteni, eredményeink azt sugallják, hogy a gyulladáskeltő diéta indexének alacsony pontszámával összhangban álló étrend megelőzheti az időskori demencia kialakulását” – írja a Science Alert a kutatás szerzőire hivatkozva.
A MIND-diéta csökkenti a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát
Egy másik tanulmány kimutatta, hogy azoknál az embereknél, akik olyan élelmiszerekben gazdag étrendet követtek, amelyek elősegítik a szervezet antioxidáns és gyulladáscsökkentő aktivitását, lassabb a kognitív hanyatlás mértéke.
A MIND-diéta (Mediterrán-DASH beavatkozás a neurodegeneratív betegségek megelőzésére), a DASH és a mediterrán étrend keverékét már korábban is összefüggésbe hozták a kognitív funkciók lassabb hanyatlásával, a demencia és az Alzheimer-kór tüneteinek csökkenésével, valamint a kialakuló rokkantság alacsonyabb fokával.
Az új tanulmány egy reprezentatívabb mintával, nyolc éven keresztül több mint 5200 chicagói idősebb felnőttet követve megerősítette ezeket az eredményeket.
A MIND diéta követése a következő élelmiszerek fogyasztást jelenti:
≥3 adag teljes kiőrlésű gabonát naponta
≥1 adag nem leveles zöld zöldség naponta
≥6 adag zöld leveles zöldség hetente
≥5 adag dió hetente
≥4 babot tartalmazó ételadag hetente
≥2 adag bogyós gyümölcs hetente
≥2 baromfit tartalmazó ételadag hetente
≥1 halat tartalmazó ételadag hetente
– az olívaolaj és az avokádó fogyasztása, amennyire csak lehetséges, a hozzáadott zsírokért
Másrészt a diéta határokat szab a következő ételek maximális fogyasztásának tekintetében:
≤ 5 adag péksütemény és édesség hetente
≤4 adag vörös hús (marha, sertés, bárány stb.) hetente
≤ 1 adag sajt és sült étel hetente
≤1 evőkanál vaj vagy margarin naponta.
Ez a két tanulmány hatékonyan feltárja ugyanannak az éremnek mindkét oldalát: a gyulladáskeltő étrend növeli, míg a gyulladáscsökkentő étrend csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát.
Fontos azonban kiemelni, hogy a kutatás ezen szakaszában az eredmények csak összefüggést mutatnak, nem ok-okozati viszonyt, és nem teljesen tisztázott az összefüggés miértje. Ez a diéta azonban egy viszonylag egyszerű lépés, amellyel mindenki számára csökkenthető a demencia kialakulásának kockázata, és potenciálisan az egészségügyi rendszer jövőbeli terhelése is.
