A Tanulmányok az Újvidéki Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének 1969 óta megjelenő kiadványa, amely elsősorban tudományos szakdolgozatokat közöl. A nem régiben megjelent számában számos tudományos és kulturális témát érintő dolgozat jelent meg. Teret kapott az irodalom, az irodalom megközelítése más perspektívából, a nyelvtudomány és a kritika is.

A Tanulmányok legelső értekezése Hermann Zoltáné, aki Kisfaludy Sándor regéivel és az utazási irodalommal foglalkozott a Várromok című dolgozatában. Kisfaludy három regéjével a Csobáncz, Tátika és Somló cíművel foglalkozik. Kutatásának kiindulási feltevése az volt, hogy ezekben a szövegekben az olvasás medializált, közösségi formáját is fel lehet fedezni, hiszen a regék közkedvelt témáját képezik a társas összejövetelek történései. Kisfaludy regéit életre is keltették, hiszen kirándulócsoportok a megjelölt várromoknál összegyűlve szavaltak, olvastak és énekeltek. A dolgozat kitér a Kisfaludy által használt „turisztikai” elbeszélő kisműfaja, amely nem csak nála jelenik meg, hanem a gótikus rémtörténetek szerzői is előszeretettel használják ezeket írásaikban.

A Nyelvtudományok rovatban jelent meg Nádor Orsolya A nyelvi identitás mint lehetséges társadalmi konfliktusforrás Kelet-Közép-Európában című munkája. Dolgozata példákon keresztül keres választ arra, hogy a nyelvi identitás megjelenése és elsődlegessé válása milyen reakciót vált ki mind a többségi, mind a kisebbségi társadalomban. Az értekezés olyan kérdéseket boncolgat, mint amilyen a: Ki vagyok én? vagy a Mennyit érek? Foglalkozik még a lakóhely és nyelv kérdéskörével is. Dolgozatának bevezetőjében magának az identitásnak a fogalmát vizsgálja, míg a későbbiekben kitér az identitás meghatározó elemeire, mint amilyen a névhasználat, valamint kitekint a határon túli magyarság problémáira.

Kurucz Ádám István névtannal foglalkozó tanulmánya szintén a Nyelvtudomány rovatban jelent meg. Erdőre és fákra utaló helységnevek a Kárpát-medencében (I.) című dolgozata azt boncolgatja, hogy melyik helységnevekben található erdőnek vagy a fának valamiféle megjelenési formája, hiszen ezek a nyelvi változások miatt manapság már nagyon nehezen vehetők észre, de gyakoriak az idegen nyelvekből eredő erdőre utaló szavak is. Kutatásának részét képezik azoknak a magyar településeknek a nevei, amelyek konkrét fáról kapták a nevüket, vagy nevükben megjelenik az erdő. Nem csupán csak ezt a két aspektust tartva szem előtt, a különféle tágabb megnevezésekkel is foglalkozik a tanulmány, mint amilyen a pagony, vadon vagy a bereg/berek.

Az Irodalom és más művészetek című rovatban olvasható Bittner Mónika Lyányok, lyányok: lakodalom Pintér Béla Népi rablét című előadásában megjelenő esküvő- és halálmotívumok összefüggéseinek elemzése című dolgozata. A tanulmány Pintér Béla 1998-ban elsőízben bemutatott előadásával foglalkozik, színpadon már nem látható a darab, de aktualitását nem veszítette el. Az előadás rövid ismertetője arról árulkodik, hogy egy esküvő három napját mutatja be a darab, de nem is az esküvőn van a hangsúly, sokkal inkább a társadalomkritikán. A színdarab igazán meglepő szempontból közelíti meg a házasság szentségét, hiszen a halált is belevonja ebbe a ma már teljes mértékben az ünneplésről szóló eseménybe, de erre a furcsának tűnő párhuzamra is választ ad a dolgozat: Hogyan fonódnak össze a népi hagyományok a groteszk művészeti kifejezésmóddal, miközben a halál és az élet ciklikus természetét ábrázolják?

Támba Renátó A náci ábrázolások embereszménye, ifjúképe és gyermekreprezentációs gyakorlata című dolgozata a náci ideológia által meghatározott embereszmény vizuális ábrázolásait elemzi, különös tekintettel az ifjúság és a gyermekek megjelenítésére. A tanulmány bemutatja, hogyan jelent meg a náci propaganda eszközeiben az ideális ember: az egészséges, erős, férfi eszménye és az áldozatkész, családjáért odaadó nő képe, melyek propagandaként köszöntek vissza szinte mindenhonnan, hozzájárulva a vezetés nemzetépítő céljaihoz. A szerző elemzi az ábrázolások vizuális aspektusait, rávilágítva arra, hogy a náci rezsim hogyan instrumentalizálta a gyermekkort és az ifjúságot az eszme terjesztésére és az állampolgári hűség biztosítására. A dolgozat feltárja a náci reprezentációk manipulatív és dehumanizáló jellegét.

Németh Ákos Ars critica című tanulmánya a Kritika rovatban jelent meg, tárgya Takáts József 2022-ben megjelent Átrendeződések: Kritikai írások című műve. Németh Ákos kritikájában részletesen bemutatja Takáts József munkájának főbb témáit és megközelítéseit, kiemelve a szerző irodalomkritikai és társadalomkritikai elemzéseinek jelentőségét a kortárs magyar szellemi életben. A recenzió rávilágít arra, hogyan járul hozzá Takáts József kötete a magyar irodalom és kultúra kritikai diskurzusának megértéséhez, különös tekintettel a rendszerváltás utáni időszak átrendeződéseire.

A Tanulmányok teret ad a fiatal kutatóknak is, így a Hallgatók dolgozati rovatban két tanulmány is megjelent. Török Gabriella A verses regény és az emberiségköltemény diskurzusa Závada Pál Apfelbaum. Nagyvárad, Berlin (2022) című regénye a Tragédia (1862) tükrében című dolgozata megpróbálja új perspektívába helyezni Madách klasszikusát egy kortárs író művén keresztül. Madách Arany által bírált műve a mai napig számtalan parafrázisban él. 2022-ben megszületett a székesfehérvári Vörösmarty Színház felkérésére Závada Pál újra értelmezése. Závada nem újrameséli a történetet, hanem hasonló (időtálló) problámakörrel és szereplőgárádával inspirálódva ír egy verses regényt. A kutatás fő célja a kapcsolódó pontok feltárása, az istenkép megjelenése, az angyalok és az eszmék megjelenése, de a női alakok megjelenését is górcső alá veszi.

A Tanulmányok 2024/2-es számát Szűcs Dóra Ladik Katalin költészetének biopoétikai megközelítése című dolgozata zárja. 2022-ben megjelent Ladik Katalin Idővitorla – Válogatott versek (1962–2022) című kötete, ezen kötetnek a verseit vizsgálja biopoétikai szempontból a tanulmány és keresi a lehetséges új olvasási modelleket. Ladik ismétlődő mintái mellet kiemelt hangsúlyt kap az ember és a természet összhangja, vagyis hogyan kapcsolódik az emberi élet és a biológiai létezés a művészi kifejezéshez.

A Tanulmányok e száma igazán gazdag kínálatot tár az olvasója elé. Irodalom, nyelv, művészetek, természet és társadalom összefonódásáról is olvashatunk benne. A dolgozatok különféle nézőpontokból vizsgálják a kulturális identitás és művészeti kifejezés kapcsolatát, és hozzájárulnak a kortárs gondolkodás fejlődéséhez. Mindenkinek ajánlom olvasásra a Tanulmányok 2024/2-es számát, hiszen a legfrissebb kutatási eredményeket közli, így lehetőséget nyújt arra, hogy az adott területen naprakész tudást szerezzünk.

Tóth Nikoletta