A november elseje, azaz az újvidéki vasútállomáson történt tragédia óta tartott tömeges tiltakozások, egyetemi blokádok, az egyetemi hallgatók megverése és a rezsim verőlegényei általi fenyegetése nem okozták sem Aleksandar Vučić szerb elnök népszerűségének csökkenését, sem pedig az ellenzék népszerűségének növekedését – derül ki a közvéleménykutatásokból.
A Danas beszélgetőpartnerei segítségével ennek a jelenségnek járt utána.
„Mindez két módon magyarázható. Először is, a blokádok és tiltakozások inkább homogenizálódáshoz vezetnek mindkét tömbben, mintsem a meggyőződések radikális megváltozásához és az egyik blokkból a másikba való átmenethez. Ez azt jelenti, hogy az elégedetlenek és a kormánnyal szemben kritikusok még jobban meg vannak győződve nézeteikről, és fordítva” – mondta Bojan Klačar, a Szabad Választások és Demokrácia Központ igazgatója. Hozzátette, a választók hatalommal és ellenzékkel szembeni bizalmatlansága történelmi mélyponton van.
Egy másik ok Klačar szerint a politikai artikuláció hiánya. Mint elmondta, az szükséges lenne a pártok közötti viszonyok megváltoztatásához.
„A kormánykoalíciót szimbolizáló elnökbe vetett bizalom, valamint azon állampolgárok viszonylag magas százaléka, akik úgy gondolják, hogy az állam jó irányba halad, lassítják a tiltakozások motivációinak kibontakozását” – zárja Bojan Klačar.
Eközben Vučić nemrég azt állította, hogy a támogatottsága akár 63 százalékos is lehet.
„Egyértelmű, hogy a kormány igyekszik megvédeni a tavalyi kétmillió szavazóját, különben nem került volna sor Goran Vesić letartóztatására, sem az eljárás megindítására. A kormány csak annyit tesz, hogy a választókat a kormányblokkban tartja. Vučić napi médiaszereplése és a fiatalok támogatása a szülőknek, nagyszülőknek és az időseknek szól. Azt az üzenetet akarja közvetíteni feléjük, hogy törődik a gyerekekkel és a fiatalokkal, ezért most ne hagyják el őt” – mondta Aleksandar Ivković, a Kortárs Politikai Központ kutatója.
A kívülről érkező támadás narratívája homogenizálja az ilyen üzenetekre fogékony szavazókat, de lehetséges, hogy sokan bizonytalanok.
„Úgy látjuk, hogy a támogatottságok nem mozognak túlságosan. Másrészt ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez így van, mivel sok korábbi felmérés tévesnek bizonyult” – tette hozzá Ivković.
Az elszánt szavazók száma ismeretlen, ami sok információval szolgálhatna.
„Elég reális, hogy a kétmillió kormányszavazó egy része most bizonytalan a közelmúltbeli események miatt, de még nem választottak ellenzéki pártot” – mondja a kutató.
Bojan Pajtić, a vajdasági tartományi kormány volt elnöke, és az újvidéki jogi kar professzora szerint az egyetlen ok, amiért Vučićnak sikerült jelentős politikai besorolást fenntartania, az a médiablokád, amely miatt a szerb állampolgárok legalább egyharmada nem fér hozzá az információk jó részéhez.
„Ha a rendszer által irányított média nem egyfajta propaganda-maffia konzorciumot alkotna, hanem alapvetően tárgyilagos és szabad lenne, akkor a napi ügyek és bűncselekmények miatt még kétszámjegyű támogatottsága sem lenne. A polgárok 50 százaléka semmilyen áron nem akar tovább szenvedni Vučić rezsimjében. Egy olyan kormány, amelyik oly sok emberrel helyezkedett szembe, nem tud olyan összetett rendszert kezelni, mint az állam” – összegzi Pajtić.
