Az Újvidék és Magyarország-államhatár közötti vasúti szakasz 128. és 184. kilométere között a cölöpök lehelyezéséhez szükséges lyukak fúrását alvállalkozóként az LHR cég végezte, amelynek 100 százalékos tulajdonosa egy 11 éves gyerek, írja a Forbes Serbia.
A lap utánajárt, hány olyan cég van az országban, amelynek tulajdonosa részben vagy teljes egészében kiskorú, és hogy ők tulajdonosként vagy társtulajdonosként milyen jogokat gyakorolhatnak.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Szerbiában kiskorú személy nem vásárolhat például cigarettát vagy alkoholos italt, még olyat sem, ami nem tömény szeszes ital. Másfelől viszont teljesen szabályosan lehetnek cégek tulajdonosai: a Cégnyilvántartó Ügynökség (APR) adatai szerint Szerbiában 171 olyan aktív gazdasági társaság működik, amelynek tulajdonosa vagy társtulajdonosa fiatalkorú. Önálló vállalkozó azonban már nem lehet kiskorú személy, ennek a kategóriának az esetében a törvény szigorúbb feltételeket szab, hogy mikor válik valaki üzletileg cselekvőképessé.
Az adatbázisban volt olyan cég is, amelynek tulajdonosa vagy társtulajdonosa alig 10 éves. Valentina Stanković ügyvéd szerint a gazdasági társaságokról szóló törvény nem írja elő pontosan, hogy a kiskorúak milyen szerepet tölthetnek be ezekben a cégekben, miközben a családjogi törvényben az áll, hogy az illető a felnőttkorúsággal válik üzletileg cselekvőképessé.
„Tehát egy fiatalkorú nem alapíthat gazdasági társaságot. Annak irányításához is üzleti cselekvőképességre van szükség, így kiskorú személy nem lehet igazgató” – magyarázta az ügyvéd.
„Ez az elhatározásból történő cégalapításra vonatkozik. Másrészt viszont vannak olyan helyzetek, amikor a céget a fiatalkorú személy megörökli akár törvényes örökösödéssel, akár végrendelet útján, de a cég alapítói okiratával összhangban. Tehát örökség útján kiskorú is cégtulajdonossá válhat” – mutatott rá.
A gyakorlatban egy fiatalkorú akár egymaga is lehet egy egytagú gazdasági társaság tulajdonosa vagy társtulajdonos bizonyos százalékarányban. Ő a vagyon részeként minden más tulajdonnal együtt a cégben is tulajdonrészt szerez, de még sincs ugyanabban a helyzetben, mint a felnőtt cégtulajdonosok.
„A kezeléssel a törvényes képviselő, a szülő vagy a gyám lesz megbízva. Sőt, még a törvényes képviselőnek is a Szociális Munkaközpont jóváhagyására van szüksége. Például, ha egy fiatalkorú tulajdonrészt örökölt egy cégben, és azt szeretné eladni, akkor az adásvételi szerződést a törvényes képviselője írhatja alá a Szociális Munkaközpont engedélyével” – magyarázta Valentina Stanković.
Létezik azonban egy nagyon specifikus helyzet, amikor a kiskorú személy üzletileg is cselekvőképessé válik. A családjogi törvény erre 16 éves kortól ad lehetőséget. Annyi a feltétel, hogy előzőleg meg kell nősülnie, férjhez kell mennie, vagy pedig szülővé kell válnia.
„Ha mindezek a feltételek megvalósulnak, vagyis a fiatalkorú a felsorolt jogalapok valamelyikével üzleti cselekvőképességet szerzett és egy cégben is tulajdonrészhez jutott, akkor önállóan rendelkezhet a tulajdonrészével, vagy akár a cég igazgatója is lehet. De a gyakorlatban az ilyen helyzetek nagyon ritkák” – mutatott rá az ügyvéd.
Ezt az esetet leszámítva, amikor valaki 16 évesen üzleti cselekvőképességet szerez, fiatalkorú személy nem vehet részt a cég irányításában.
„A szerződéseket és egyéb iratokat a szülő vagy törvényes képviselő kell, hogy aláírja. Bírósági per esetén pedig még kuszább a helyzet, hiszen a kiskorú személy lenne a vádlott, de őt a törvényes képviselője képviseli, aki viszont ügyvédet is fogadhat” – magyarázta Stanković.
A nyitókép csak illusztráció (Fotó: Freepik)
