A Szerbiai Kőolajipari Társaság (NIS) hivatalosan is felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára, mivel a vállalat többségi tulajdonosa az orosz Gazprom. Az államtól most azt követelik, hogy teljes mértékben szüntesse meg az orosz érdekeltséget a vállalatban a következő 45 napban. Zoran Drakulić gazdasági szakember szerint ez nem lesz könnyű, de nem is irreális, ha van akarat és megállapodás.
„Aggódnunk kell, három nehéz feladat áll előttünk” – mondta Drakulić az N1-nek, hozzátéve, hogy ezek közül az egyik a Gazprommal történő megállapodás a részvények átruházásáról, hogy teljesíthessük az OFAC (Külföldi Vagyon Ellenőrzési Hivatala) követelményeit. Ahogy elmondta, ez nem lesz a legegyszerűbb, mert még ha meg is egyezünk, az OFAC jóváhagyása is szükséges a megkötött tranzakcióhoz.
Drakulić rámutatott, hogy nem elég a többségi részvénycsomag megszerzése, hanem az összes, 100 százalékos részvényt át kell ruházni, azaz ki kell vásárolni a Gazpromtól. Arra a kérdésre, hogy mennyire reális ennek a határidőn belüli teljesítése, Drakulić azt mondta, hogy lehetséges, ha van akarat és megállapodás.
„Ez elsősorban az akaraton múlik. Amennyire hallottuk Siniša Mali pénzügyminisztertől, a pénz nem akadály” – mondta Drakulić, hozzátéve, hogy körülbelül 700 millió euróról van szó, amelyet ki kell fizetnünk a Gazprom 56 százalékos részvénycsomagjáért.
A probléma azonban, véli, az, hogy milyen módon fogjuk átutalni ezt az összeget.
Másrészt, hangsúlyozta Drakulić, a költségvetésből kifizetett összeget pótolni kell, és azt is meg kell vizsgálni, hogyan lehet ezt a hiányt fedezni. Drakulić szerint Szerbia sok időt vesztegetett el, és nem készült fel arra, hogy nagyon gyorsan orosz gáz nélkül maradhat.
„Már 2022-ben nyugati partnereinken keresztül kaptunk jelzést arról, hogy meg kell oldanunk a NIS-ben lévő részesedésünk kérdését. Üzenetet küldtem (az akkori) miniszterelnöknek, Ana Brnabićnak, de semmilyen reakció nem érkezett. Ha két évvel ezelőtt elkezdtük volna, már befejeztük volna a folyamatot. Ezek nemcsak a Szerbia és a NIS elleni szankciók, hanem szélesebb körű szankciók, amelyek több mint 200 különböző vállalatra vonatkoznak, hogy megakadályozzák az óriási összegek áramlását Oroszországba” – mondta Drakulić.
