Tavaly ősszel, a közvélemény nyomására vagy annak érdekében, hogy az állam gondoskodó szerepét mutassa be, esetleg mindkét okból, a szerb kormány elindította a Legjobb ár akciót.
Két hónap alatt, szeptember elejétől október végéig, ez az akció a kereskedelmi láncokkal együttműködve 86 termékkategória, főként alapvető élelmiszerek árának csökkentését vagy legalább az áremelkedés ütemének lassítását célozta. Miloš Vučević miniszterelnök élő adásban mutatta be az egyes termékeket a régi és az új, alacsonyabb árral, azt állítva, hogy a családok havonta 8.000-től 25.000 dinárig terjedő összeget takaríthatnak meg ennek köszönhetően.
A Makrogazdasági Elemzések és Trendek (MAT) elemzést készített az akció hatásairól, és egyik következtetésük az, hogy a Legjobb ár akció csak szeptemberben fejtett ki inflációlassító hatást, ha a fogyasztói árak havi szezonalitástól megtisztított növekedési ütemét nézzük. Szeptemberben ezeknek a termékeknek az áremelkedése mindössze 0,08 százalék volt.
Goran Katić elemzésében, amelyet a MAT tett közzé, az szerepel, hogy októberben már jelentősen gyengült az árhelyettesítési hatás, mivel az akcióban szereplő termékek árainak növekedési üteme emelkedett. A Legjobb ár akcióban szereplő termékek árai októberben 0,3 százalékkal nőttek, ami meghaladta a teljes infláció ütemét, amely ebben a hónapban 0,2 százalék volt. Ez azonban nem befolyásolta az általános inflációt, így a szerző szerint az akció célját elérte, mivel lassította ezeknek a termékeknek az árnövekedését – írja a Danas. Mindazonáltal az általános hatás rendkívül korlátozott volt, mivel ezeknek a termékeknek a részaránya a fogyasztói árak teljes struktúrájában mindössze 16,5 százalék.
Ezen túlmenően a szerző megpróbálta elkülöníteni az előző évi ármozgások (bázishatás) hatását az infláció éves mértékére ebben a két hónapban, és arra a következtetésre jutott, hogy az árak változásainak 70 százalékáért szeptember és október hónapban az előző, 2023-as év gyorsabb inflációcsökkenése volt felelős.
Az elemzés szerint a Legjobb ár akció kezdete előtt, 2024 januárjától augusztusig, az inflációellenes termékkosár árai lassabb éves átlagos növekedést mutattak (3,3 százalék) az összes többi áru és szolgáltatás árához képest (5,2 százalék). Ezeknek a termékeknek a részaránya az infláció éves átlagos növekedési ütemében ebben az időszakban 10,5 százalék volt.
Hogy az akciónak mégis volt hatása az inflációra, azt a szeptemberi és októberi adatok mutatják. Az akció időtartama alatt ezek a termékek 2,2 százalékkal drágultak éves szinten, míg az összes többi termék átlagosan 4,8 százalékkal emelkedett.
Ha a havi szezonalitástól megtisztított áremelkedést nézzük az egyes termékeknél, a két hónap alatt a legnagyobb áremelkedés a káposztánál volt, amely 49 százalékkal drágult. A 86 termékkosárból a tejcsokoládé ára 5,8 százalékkal emelkedett két hónap alatt. Az alma ára 5,3 százalékkal, a vöröshagyma ára pedig 3,9 százalékkal nőtt. Másrészt, ugyanebben az időszakban a legnagyobb árcsökkenés a sertéshúsnál (5,3 százalék), a toalettpapírnál (4,3 százalék) és a tonhalnál (3,6 százalék) volt megfigyelhető.
Összességében az akció két hónapja alatt 27 termék ára emelkedett, 23 termék ára csökkent, és hét termék ára változatlan maradt vagy alig változott. Ez csak azokra a termékekre vonatkozik, amelyeket a statisztika is követ. A Legjobb ár kosár 19 termékkategóriáját a statisztika nem követi, így azok inflációra gyakorolt hatása nem megállapítható.
